Németországban a bio kategóriát már a diszkontláncok uralják, ami arra készteti a szaküzleteket, hogy újragondolják megkülönböztető stratégiájukat. A berlini Bio Company üzlet jól példázza, mi módon alakul át a bio-kiskereskedelem akkor, amikor az ár és a tanúsítvány már nem biztosít elegendő versenyelőnyt.
A hulladék nem tűnik el attól, hogy kidobjuk, hanem a lerakókban évtizedeken át bomlik, és közben hat a környezetre. Miközben szelektíven gyűjtünk és egyre többet hallunk a körforgásos gazdaságról, a valóság az, hogy a hulladék jelentős része még mindig lerakókban végzi. De mit jelent ez valójában, és mi történik azzal, amit egyszerűen kidobunk?
A cikkben felvetett kérdések a Mastercard ESG Summit 2026. május 20-i szakmai programjában is kiemelt figyelmet kapnak.
Az Európai Unió évente több mint 2,2 milliárd tonna hulladékot termel, az elektronikai hulladék mennyisége pedig világszerte már 60 millió tonna fölé emelkedett. A körforgásos gazdaság egyik legnagyobb akadálya, hogy amikor egy termék kikerül a használatból, az információk is eltűnnek: nem tudjuk pontosan, miből készült, hogyan javítható vagy hogyan lehetne újrahasznosítani. A digitális termékútlevél célja, hogy a termékekhez kapcsolódó adatok végigkísérjék azok teljes életútját – a gyártástól egészen a hulladékfeldolgozásig. A Körkörös.hu utánajárt, mit jelent ez a gyakorlatban.
2035-re 3,1 billió dolláros új piac formálódik az élelmiszeriparban, ahol a növekedés döntő része nem a többletfogyasztásból, hanem a szerkezeti átalakulásokból, a technológiai innovációkból és az egészségtudatos vásárlói elvárásokból fakad. A PwC Strategy& legújabb Future of Food 2.0 című tanulmánya szerint ez a lendület a termesztéstől a kereskedelemig minden szereplőnek új irányokat jelöl ki. Stabil gazdasági feltételek és célzott támogatás nélkül viszont nehezen ugorják meg az átállást a klíma- és költségkockázatoknak leginkább kitett mezőgazdasági termelők.
A digitális termékútlevél nem azonos egy QR-kóddal. Teljes nyomon követhetőséget és üzleti előnyt nyújthat, emellett szorosabbra fűzheti a kapcsolatot a fogyasztóval.
A fejlesztés lényege az integráció: egyetlen rendszerben látni mindent, ami a gazdaságban és a feldolgozás során történik.
Átláthatóbbá teheti az élelmiszerek útját a termelőktől a fogyasztókig a SeaCon Europe technológiai fejlesztése, a Digitális Termékútlevél Platform (DTP) – közölte a társaság az MTI-vel.
Egyre fontosabbak a saját márkás termékek Európa-szerte a vásárlók számára, ma már nem pusztán az olcsóbb megoldást jelentik, hanem a tudatos választást azok számára, akik a lehető legalacsonyabb áron szeretnének vásárolni, anélkül, hogy engednének a minőségből. A nyugat-európai piacokon az élelmiszer-forgalom 42 százaléka ma már saját márkás, itthon, a Kifli.hu-nál pedig a rendelések csaknem kétharmadában szerepel legalább egy ilyen termék.
A veszélyes, nem élelmiszeripari termékek uniós gyorsriasztási rendszerében kozmetikai termékekre és játékokra érkezett a legtöbb bejelentés tavaly, a magyar riasztások esetében is a kozmetikumok vezetik a listát, utánuk a gyermekjátékok szerepeltek – derült ki a rendszer működéséről készült csütörtökön Brüsszelben bemutatott uniós jelentésből.
A sörfogyasztási szokások egész Európában átalakulóban vannak, és ez a trend a tavalyi évben Magyarországon is egyértelműen megmutatkozott. A fogyasztók egyre tudatosabban választanak: a mennyiség helyett a minőség és az élmény kerül előtérbe. A magyar söripar ehhez a szemléletváltáshoz alkalmazkodva 2026-ban a széles választékot és a kulturált sörfogyasztást népszerűsíti. Ezt a célt szolgálja az iparági összefogással megvalósuló 1 Magyar Sör kampány is, amelyet a Magyar Sörgyártók Szövetsége és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete idén februárban közösen indított el.
A GLP 1 alapú testsúlycsökkentő gyógyszerek gyors terjedése világszerte hatással van az élelmiszer fogyasztási mintázatokra. Az étvágycsökkentés befolyásolja a kosarak összetételét, méretét és összegét egyaránt. Az, hogy az amerikai mintát követve Európa is e gyógyszerek tömegpiacává válik-e – és a gyártóknak, kereskedőknek itt is a fogyasztás visszaesésével kell-e számolniuk – már az egész közeli jövőben eldőlhet.
Mennyire formálják át valóban az infláció, az egészségtudatosság és a fenntarthatósági elvárások a magyar fogyasztók élelmiszer-vásárlási döntéseit? Bár az árak emelkedése egyre tudatosabb vásárlásra ösztönöz, kérdés, hogy mindez mennyiben jár együtt a minőség, az egészségesebb alternatívák vagy a fenntartható megoldások előtérbe kerülésével. 940 fős reprezentatív kutatásunk alapján bemutatjuk, milyen szempontok válnak meghatározóvá 2026-ban.
Prémium pálinkáink minősége kiváló, a piac viszont egyre szűkebb, és a kereskedelmi főzdék 15 éve nem kapnak érdemi szabályozói támogatást. A növekvő előállítási és bérköltségek, a csökkenő vásárlóerő, valamint az ellenőrzés hiányában otthon korlátlanul előállított gyümölcspárlatok szorításában a pálinka sorsa a további forgalomcsökkenés.
2026-ban az eddigieknél még nagyobb szerephez jut az életmód, a fogyasztók egészség és mentális jóllét iránti vágya és értékalapú döntése, miközben a technológia és a fenntarthatóság is tovább formálja a vásárlói magatartást. Ennek megfelelően idén az élelmiszeripari fejlesztések fókuszában az Innova Market Insights F&B trendelőrejelzése szerint a fehérjedús, a bélrendszer egészségét támogató és stresszcsökkentő megoldások állnak majd.
Megjelentek a legfrissebb statisztikai adatok az ökológiai gazdálkodás globális trendjeiről. A legújabb, 2024-es adatokat a „The World of Organic Agriculture” statisztikai évkönyv összegzi, amelyet a szerzők hagyományosan a világ vezető bioélelmiszeripari vásárán és konferenciáján, a németországi BIOFACH-on mutattak be. Az idei vásár kiemelten foglalkozott a fiatal földművelő generáció szerepvállalásával az ökoágazatban és számtalan szekció vizsgálta a biotermékek kereskedelmi trendjeit, valamint a teljes értékláncban rejlő fejlesztési lehetőségeket.
A PREGA 2026 a hazai precíziós gazdálkodás és agrárdigitalizáció egyik legfontosabb szakmai eseménye volt, amelyet 2026. február 10–11-én rendeztek meg Kecskeméten, a Four Points by Sheraton Kecskemét Hotel & Conference Centerben, ahol előadóként és kiállítóként is megjelent a Seacon Europe.
Auditképes nyomonkövethetőség a termőföldtől a fogyasztóig A precíziós mezőgazdaság és az élelmiszeripari digitalizáció ma már nem az adatgyűjtésről szól, hanem
Mit érdemes inni, mennyit, és mikor jobb a teljes gyümölcs?
Magyarországon tízből közel hét felnőtt túlsúlyos vagy elhízott, miközben a krónikus betegségek jelentős része a helytelen táplálkozáshoz és a mozgásszegény életmódhoz is köthető. A változás azonban gyakran nem az orvosi rendelőben, hanem a családi konyhában kezdődik. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) ezért új tartalmakkal bővítette a „Nők Iskolája” online edukációs programját, amely azokat szólítja meg, akik tudatos élelmiszerválasztással és főzéssel a legtöbbet tesznek a család egészségéért a hétköznapokban.
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalokkal együttműködve átfogó vizsgálatot indított a sérülékeny fogyasztói csoportokat célzó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megakadályozása érdekében. Az ellenőrzések érintik a gyermekek védelme mellett az idősek számára szóló, egészségügyi szolgáltatásnak álcázott kezeléseket, valamint a fogyatékkal élő és sajátos nevelési igényű gyermeket gondozó családokat megszólító, sok esetben nem valós állításokat alkalmazó termékeket is.
Az emberiség történetének nagy részében az élelmiszer elsősorban az életben maradást szolgálta: elegendő energia és alapvető tápanyag kellett ahhoz, hogy a mindennapok kihívásait túléljük. Ma azonban egészen más a helyzet. A várható élettartam több mint kétszeresére nőtt az elmúlt évszázadok során, így a táplálkozás szerepe is átalakult. Már nemcsak az a kérdés, hogy mit eszünk ma, hanem az is, hogyan hat mindez tíz, húsz vagy akár negyven év múlva a szervezetünkre. Az élelmiszerek minősége, változatossága és összetétele ma már kulcsszerepet játszik abban, hogy az időskor ne csupán hosszú, hanem aktív és egészségben eltöltött életszakasz legyen.
A SeaCon Europe megoldása nem ígéretekkel, hanem ellenőrizhető adatokkal bizonyítja az élelmiszerek eredetét és minőségét.
A 2025-ös bejelentések között olyan idegen anyagok szerepeltek, amelyek súlyos kockázatot hordoznak a fogyasztók számára.
Az ősi gabonák (például a tönköly, tenke, alakor) kedvezőbb élettani és környezeti hatásokkal rendelkeznek a hagyományos, nagyüzemi termesztésű búzához képest, ráadásul műtrágya és növényvédő szerek használatát sem igénylik, ellentétben az utóbbival – foglalta össze az ősi gabonák legfontosabb jellemzőit Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Simon András, a NaturGold Hungária Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Kék bolygó című podcast hétfőn közzétett legújabb adásában, amely a YouTube-on elérhető.
A friss előrejelzések szerint 2026-ban a mézfogyasztók egyre tudatosabbá válnak: már nem elég, hogy „finom a méz”, fontos, honnan származik, milyen virágokból készült, és ki gyűjtötte. A fogyasztók ma már nemcsak ízt választanak, hanem értékrendet is. De vajon felkészültek-e erre a magyar méhészek és kistermelők?
Az új kutatás részletes képet ad arról, milyen összetett adalékanyag-keverékekkel találkoznak a fogyasztók a hétköznapi étrendben.
A méz szerepe az elmúlt években látványosan átalakult. Már nem csupán egy természetes édesítőszer, amely a reggeli teába vagy a pirítósra kerül, hanem egyre inkább tudatos választás, gasztronómiai élmény és életmódbeli döntés. A BeoBee Mézmanufaktúra alapítója is azt jósolja, hogy 2026-ban új szintre lép a mézfogyasztás: a fogyasztók nyitottabbak, kíváncsibbak, és szívesen fedezik fel a mézek sokszínű világát. Méztrendek nyomában.
Az étkezéshez fűződő viszony az elmúlt években látványosan átalakult, a fogyasztók egyre körültekintőbben döntenek arról, mi kerül a kosarukba. A Kifli.hu saját értékesítési adatai, vásárlói mintázatai és nemzetközi trendfigyelései alapján azonosította azt az öt irányt, amely 2026-ban meghatározó lesz a hazai élelmiszerfogyasztásban.
Digitális nyomon követhetőség
2026. január 1-jétől tovább szigorodtak az energiaitalok forgalmazásának feltételei Magyarországon. Az agrárminiszter rendeletmódosítása értelmében kizárólag olyan termék hozható kereskedelmi forgalomba, amelynek csomagolásán a fő látómezőben, jól láthatóan és egyértelműen szerepel az „energiaital” felirat.
A fogyasztói igények meghatározó szerepet játszanak az élelmiszeripar változásában és az élelmiszerek fejlesztésének irányában, tehát abban, hogy végül mi is kerül az asztalokra. A vásárlók nem csupán biztonságos és tápláló élelmiszereket szeretnének, hanem olyan termékeket is, amelyek megjelenésükben vonzóak, könnyen hozzáférhetők és hosszú ideig megőrzik minőségüket. Ezek a gyakran egymásnak ellentmondó elvárások jelentős mértékben befolyásolják az alkalmazott technológiákat, valamint az adalékanyagok és tartósítási eljárások használatát.
Az anyaföldtől a bolton át a spájzig nyomon követhető az élelmiszer
útja. Évekkel a vásárlás után is új információt lehet megtudni sokféle
termékről. Ilyen előnyökkel járna, ha elterjedne a digitális termékútlevél.
A 2025-ös év a magyar szőlő–bor ágazatban nem egyszerűen nehéz szezonként marad meg, hanem figyelmeztetésként is: miközben a klímakockázatok (elsősorban az aszály) egyre kiszámíthatatlanabbá teszik a termelést, a növényegészségügyi fenyegetések közül az aranyszínű sárgaság fitoplazma olyan mértéket öltött, amely már a teljes ágazat működőképességét érintheti. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szőlészeti szereplői szerint a védekezés ma már nem opcionális – hanem a fennmaradás egyik alapfeltétele – írja az Agrárszektor.
2022-től 2024 végéig állt a nagybani mézpiac, lényegében nem történtek eladások, idén végre elkezdett megmozdulni, de a felvásárlási árak még mindig a tíz évvel ezelőtti szinten vannak – mondta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Békés vármegyei szaktanácsadója kedden az MTI-nek.
Előzetes politikai megállapodás született az Európai Tanács és az Európai Parlament között az úgynevezett új genomikai technikák (NGT) uniós szabályozásáról. A döntés jelentős fordulatot hozhat a génszerkesztett növények piaci megjelenésében: bizonyos – kis mértékben módosított – fajták a jövőben jelölés nélkül is megjelenhetnek az élelmiszerboltokban, ha a jogszabály formálisan is hatályba lép – írja a vg.hu.
Egy merész és ígéretes technológiai újítás érkezett Dél-Indiából, amely alapjaiban változtathatja meg a friss zöldségek tárolásáról alkotott képünket. A India egyik mezőgazdasági központjában, a Karnataka államban dolgozó kutatók olyan intelligens tárolórendszert hoztak létre, amely 45–60 napig képes megőrizni az érett paradicsom eredeti minőségét – mindezt speciális fény- és hangkezeléssel.
A borfogyasztás visszaesése túlkínálathoz és jövedelmezőségi nehézségekhez vezet, és miközben a borászatok költségei folyamatosan emelkednek, az árak nem követik ezt a trendet. A jövő sikere a bor kulturális értékként való újrapozicionálása és a fogyasztás élményként történő bemutatása lehet. Az alkalmazkodás a fogyasztói szokások változásaihoz elkerülhetetlen, de az identitás feladása hosszú távon zsákutcába vezethet – vélik borász beszélgetőpartnereink, akiket a klímaváltozás hatásairól és a no/low borokról is kérdeztünk.
Kiegyensúlyozott szezont várnak az idei karácsonyi időszakban a magyar édesség gyártók. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Édességgyártók Szövetsége által készített körkép szerint a 2025-ös ünnepi szezonban továbbra is nagyon erős az érdeklődés a hagyományos, nosztalgikus ízek és formák iránt, de az innovatív termékek is egyre keresettebbek.
A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítása a mézről szóló 2001/110/EK tanácsi irányelv, a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló 2001/112/EK tanácsi irányelv, az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről szóló 2001/113/EK tanácsi irányelv, valamint az egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejekről szóló 2001/114/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2024. május 14-i (EU) 2024/1438 európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogba való átültetését valósítja meg.
Tovább nőtt a hazai ökológiai gazdálkodásba bevont területek mérete, amely így stabilan meghaladja a 300 ezer hektárt. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Öko Vetőmag Munkacsoportja szerint a hazai Öko Cselekvési Terv (hivatalosan Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért 2022-2027) megfelelő ösztönző erőt képvisel ahhoz, hogy az évtized végére kétszeresére növekedjen az öko területek részaránya, amely magával húzná az öko vetőmagok iránti keresletet is.
Miközben a hazai közbeszédben hónapok óta a palackvisszaváltó rendszer gyermekbetegségei dominálnak, az uniós statisztikák kijózanító képet mutatnak: Magyarország az utolsó helyen áll a műanyag csomagolóanyagok újrahasznosítási arányában az EU-ban – írja a Pénzcentrum.
A magas fehérjetartalmú élelmiszerek piaca az elmúlt években látványos növekedésen ment keresztül – nemcsak nemzetközi szinten, hanem Magyarországon is. A tudatos táplálkozás térnyerése és az aktív életmódot követő fogyasztók növekvő száma egyre nagyobb igényt támaszt az olyan funkcionális termékek iránt, amelyek egyszerre kínálnak élvezeti értéket és táplálkozási előnyt. Erre a trendváltozásra reagálva a Danone nemcsak a tejtermékek piacán erősítette meg jelenlétét YoPRO márkájával, hanem a növényi szegmensben is, fehérjében gazdag megoldásokat vezetett be az Alpro Plant Protein termékcsalád kibővítésével.
Baráti beszélgetések során, orvosi konzultációkon, laboratóriumi eredményekben egyre gyakrabban találkozunk az ételallergia és az ételintolerancia kifejezésekkel. Azonban sokan nem tudjuk, mit is jelentenek ezen kifejezések, mi a különbség az ételallergia és az ételintolerancia között. Két élelmiszer-mérnök, Dr. Németh Csaba, c. egyetemi tanár és Vargáné Dr. Tóth Adrienn, egyetemi tudományos munkatárs röviden összegzik a legfontosabb különbségeket a két egészségi állapot között.
A körforgásos csomagolási modellek nemcsak a környezetet, hanem a gazdaságot is jelentősen tehermentesíthetik. A PwC Magyarország friss tanulmánya szerint már 10%-os piaci penetráció mellett is érezhető környezeti megtakarítás realizálható, míg 50-70%-os elterjedtségnél Budapest belvárosában öt év alatt akár 200-300 milliárd forintot lehetne megspórolni. A csomagolások újrahasználata így nem csupán a globális hulladékválságra jelentene megoldást, de számos gazdasági és társadalmi előnnyel is járna.
A Product Broker kiállítóként részt vett a 2025-ös REL EXPO-n, támogatva az élelmiszeripar digitalizációját és a fogyasztói bizalom erősítését.
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) és a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete. A partnerség célja a gyógyszerreklámok és gyógyszerkommunikációk etikus, jogkövető és szakmailag megalapozott gyakorlatának erősítése az egyik legérzékenyebb és legnagyobb reklámköltést generáló iparágban.
A YouGov Shopper több mint 3400 magyar háztartás megkérdezésével készített idei kutatásának eredményeit ismertette Különböző úticélok – változó étkezési szokások: merre tart a magyar fogyasztó? című előadásában a Business Days első napján Turcsán Tünde, a kutatócég ügyvezető igazgatója.
Mik is azok az „A”-től „E”-ig terjedő színes skálák egyes élelmiszerek csomagolásain? Hogyan lehet összegezni egy adott élelmiszer tápanyagtartalmát 100 mg vagy 100 ml mennyiségre vetítve? Többek között ezt tudhatják meg azok, akik velünk tartanak a „Ma Te mit eszel?” legfrissebb adásával. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Mecenatúra (MEC_24) programja által támogatott – tudománynépszerűsítő sorozatának legújabb epizódjában ugyanis a Nutri-Score tápérték minősítő rendszerét mutatjuk be.
A magyar fogyasztók szerint az élelmiszer-hulladék keletkezése a klímaváltozással egyenrangú kihívásnak számít, a megkérdezettek 78 százaléka egyformán súlyos problémaként említi a két jelenséget – világít rá a Nestlé reprezentatív felmérése. Mindez különösen aktuális az Élelmiszerpazarlás Világnapján, amikor a figyelem még inkább a mindennapi döntéseinkre és szokásainkra irányul.
Hogyan tudhatjuk meg, hogy számunkra milyen a fehérje, zsír és szénhidrát arányának ideális bevitele? Ez mitől függ? Hogyan kell az arányon változtatnunk, ha például izomtömeget szeretnénk növelni vagy ha éppen fogyni szeretnénk? Hogyan számoljuk ki az energia- és makrotápanyagok bevitelét? Ismét új epizóddal jelentkezik a „Ma Te mit eszel?”, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Mecenatúra (MEC_24) programja által támogatott – tudománynépszerűsítő sorozata. Szakértőink ezúttal abban nyújtanak segítséget, hogy miként táplálkozhatunk egészségesebben, megtalálva az optimális fehérje-zsír-szénhidrát-bevitel arányát.
A fehérje az egyik legfontosabb tápanyagunk: nemcsak az izmok építőköve, hanem hormonjaink, enzimjeink és immunrendszerünk működésének alapja is. Mégis rengeteg tévhit él róla, amelyek sokszor félrevezethetnek minket a mindennapi étkezésben. A Danone Magyarország megbízásából egy friss kutatás készült a témával kapcsolatban, ennek megállapításai alapján pedig a cég dietetikusa összegezte a leggyakoribb mítoszokat – és hogy mi az igazság mögöttük.
A Seacon Europe a 2025-ös FoodTechShow-n mutatta be az élelmiszeripar digitalizációját támogató fejlesztéseit: a Digitális Farmer Portált, a Product Brokert és a Digitális Termékútlevelet. Ismerd meg, hogyan formálják ezek az innovációk az élelmiszerlánc jövőjét!
Alig egy héttel a trappista sajt és a vadkovászos kenyér szigorúbb szabályozása után újabb élelmiszeripari termék kerül célkeresztbe.
Ahogy ősz közepén beköszönt a hidegebb idő, nemcsak a természet, hanem a szervezetünk is alkalmazkodásra kényszerül. A szív- és érrendszer különösen érzékeny az őszi változásokra, ezért nem mindegy, mit eszünk, mennyit mozgunk és hogyan kezeljük a stresszt. Bakk Brigitta, a Flora dietetikus 4+1 szívbarát tippje megmutatja, hogyan tehetünk tudatosan az egészségünkért a szezonális alapanyagoktól kezdve a bélflóra védelmén át egészen a napi rutin fenntartásáig.
A „Ma Te mit eszel?” legújabb adásában a Magyar Élelmiszerkönyvről és az élelmiszerek csomagolásain található jelölésekről tudhatnak meg többet nézőink. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Mecenatúra (MEC_24) programja által támogatott – tudománynépszerűsítő sorozatának célja, hogy közérthető nyelven, mégis tudományosan megalapozott információkkal segítse a fogyasztókat az egészségtudatos életmód és táplálkozás kialakításában.
Azonnali hatállyal bezáratta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a baracskai pékséget, miután ellenőreik rettenetes koszt találtak az üzemben. A baracskai pékség állapota gyomorforgató volt.
A Danone Magyarország és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) közös, 320 dietetikus szakembert bevonó felmérése rámutatott: bár a szakemberek szerint a fehérje az egészséges étrend egyik kulcseleme, a magyar lakosság tudatossága ezen a téren továbbra is hiányos. A dietetikusok 70%-a úgy véli, hogy csupán kisebb hányad ismeri a fehérjék valódi szerepét a kiegyensúlyozott táplálkozásban.
A zalai borvidék sokáig a magyar borkultúra peremén mozgott, most azonban egy közös bormárka, a Hegyke új életet lehelhet a térségbe. A projekt egyszerre válasz a borfogyasztás csökkenésére és a generációváltás kihívásaira – miközben példát mutat arra, hogyan születhet valódi érték szakmai összefogásból.
Nemrégiben új fejezet kezdődött a magyar élelmiszerkönyv történetében: a Tej Terméktanács hivatalosan elismerte a Trappista sajt minőségi szabályozását, amely egyértelműbb definíciót, szigorúbb előállítási feltételeket és eredetvédelmet jelent. Ez a lépés nemcsak a fogyasztók biztonságát és tájékozottságát szolgálja, hanem komoly kihívás is azoknak a gyártóknak, akik eddig „Trappista” néven árultak olyan termékeket, amelyek nem felelnek meg a hiteles receptúrának és minőségi elvárásoknak.
A 2025-ös év a magyar méhészek számára minden korábbinál nagyobb próbatételnek bizonyult. Tavasszal az országos méhállomány 30–40 százaléka elpusztult, a nyári aszály és a nektárhiány pedig tovább nehezítette a termelést. A szolnoki Gujka Méhészet mégis eredményes évet zárt: nemzetközi és hazai díjak sorát nyerte el, miközben folyamatosan fejleszti termékeit és edukálja a vásárlókat – írja a HelloVidék.
A sütőipari termékek piacát az alapanyag- és energiaárak növekedése, valamint az egyre tudatosabbá váló, árérzékeny fogyasztók határozzák meg, előtérbe kerülnek a megfizethetőbb alaptermékek és a kisebb kiszerelések. A márkák fejlesztési stratégiájának fókuszában az egészséges és funkcionális termékek állnak. A piac legnagyobb képviselőit eredményeikről, terveikről kérdeztük.
Napjainkban eljutottunk odáig, hogy a vásárló – elsősorban élelmiszer-ipari, vagy vegyipari termékek esetén – nem igazán lehet tisztában azzal, hogy amit megvett, az milyen összetevőket tartalmaz, azok honnan származnak, illetve, hogy a boltokban kapható terméket hol állították elő. A felsorolt kérdésekben a tisztánlátást segítheti az a csomagolásokra nyomtatott QR-kód, amelynek beolvasásán keresztül elérhető a termék információs oldala. Ennek a lehetőségnek megvalósulása magyar fejlesztők munkája, és használata – vélhetően rövidesen – széles körben fog elterjedni a forgalmazott termékek területén.
A Product Broker digitális eszközei segítik a dietetikusokat személyre szabott tanácsadásban, oktatásban és szakmai együttműködésekben.
Bár a húsok és tejtermékek rendszeres részét képezik a magyarok étrendjének, a legtöbben nincsenek tisztában azzal, mekkora mennyiségű fehérje bevitelére lenne szükségük. A Danone Magyarország megbízásából készült* országos felmérés szerint a felnőttek fele bizonytalan abban, hogy elegendő fehérjét fogyaszt-e.
A digitalizáció már nem opció, hanem kulcs versenyképességhez!
Szeptember 29-e, azaz az élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napja jó alkalom ez arra, hogy megnézzük, hogyan állnak a magyar háztartások ezen a téren. A téma kapcsán az LG szakértői adnak tippeket arra, hogy miként csökkenthető még inkább a szemétbe kerülő ételek mennyisége, amivel nem csak a pénztárcánknak, hanem a környezetnek is jót teszünk.
Ismerje meg, hogyan segíti a digitális termékútlevél az élelmiszeripar átláthatóságát, a fogyasztói bizalmat és a jogszabályi megfelelést.
Egészséges, fenntartható és megfizethető alapanyagokat, élelmiszereket szeretnének a fogyasztók vásárolni, de ez egyre nehezebben valósítható meg. Habár sokan figyelnek a tudatosságra, valamint egyre többen veszik figyelembe az egészségügyi és környezeti hatásokat, mindennél erősebb szemponttá vált az ár-érték arány (a megkérdezettek 51%-a ügyel erre). A változó fogyasztói igények új irányokat jelölnek ki a globális élelmiszeripar szereplői számára – derül ki a PwC Voice of the Consumer felméréséből
Az étkezés nemcsak testünk megfelelő működésének alapja, hanem kritikus szerepe van lelki és szellemi egészégünkben, illetve immunrendszerünk hatékony működésében is. Azt gondolhatnánk, hogy ezzel sokan tisztában vannak, hiszen az elmúlt években cikkek, podcast előadások, videós tartalmak sora foglalkozott az egészséges étkezés jellemzőivel, bemutatva a legújabb tudományos eredményeket is. Ezzel szemben a valóság sajnos más mutat. Csupán a magyar lakosság negyedét sorolhatjuk az egészségesen és tudatosan étkezők csoportjába, másik egyharmad számára pedig szinte semmilyen fontossággal nem bír az egészséges táplálkozás – tárta fel az Impetus Research reprezentatív éTREND 2025. kutatása.*
Hogyan lehet kiszámítani egy húskészítmény hústartalmát? Milyen jelöléseket találunk a termékeken a hús mennyiségére vonatkozóan? Milyen szabályozás teszi lehetővé az egységes és ellenőrizhető hústartalom-meghatározást? Mennyire fontos a magyar eredet a húsféléknél és a feldolgozott húsoknál? Újra jelentkezik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Mecenatúra (MEC_24) programjának támogatásával létrejött – új, tudományos alapokon nyugvó ismeretterjesztő sorozata, a „MA TE mit eszel?”. A legújabb adásban ezúttal a húskészítményekkel, valamint a hústartalommal foglalkozunk.
A Trade Magazin cikke szerint hamarosan bővülhet az élelmiszertermékek címkéjén kötelezően jelölt allergének köre. Ez számos gyártót és forgalmazót érint, akiknek alkalmazkodniuk kell a változó szabályozási környezethez, hogy elkerüljék a jogsértéseket és biztosítsák a fogyasztók tájékoztatását. A változás nemcsak a címkék áttervezését jelenti, hanem a teljes értéklánc, a nyomon követés és a minőségbiztosítás átfogó átgondolását igényli. Szerencsére a modern technológiai megoldások, mint a Product Broker és a QSTSolutions, kulcsfontosságú segítséget nyújthatnak a gyors és megfelelő alkalmazkodáshoz.
A Seacon Europe idén is részt vesz a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében, 2025. október 15-én megrendezésre kerülő, élelmiszer-előállítók tevékenységét segítő
Egészséges, fenntartható és megfizethető alapanyagokat, élelmiszereket szeretnének a fogyasztók vásárolni, de ez egyre nehezebben valósítható meg. Habár sokan figyelnek a tudatosságra, valamint egyre többen veszik figyelembe az egészségügyi és környezeti hatásokat, mindennél erősebb szemponttá vált az ár-érték arány (a megkérdezettek 51%-a ügyel erre). A változó fogyasztói igények új irányokat jelölnek ki a globális élelmiszeripar szereplői számára – derül ki a PwC Voice of the Consumer felméréséből.
Örömmel jelentjük be, hogy a Seacon Europe is jelen lesz a ClubSandwich – Az üzleti kapcsolatok receptje nevű eseményen, amelyet
A Seacon Europe és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös szervezésében, 2025. szeptember 30-án kerül megrendezésre a „Digitális termékútlevél az élelmiszeriparban
A Magyar Bormarketing Ügynökség (MBÜ) stratégiájában kiemelt hangsúlyt kap a külpiacok erősítése, a magyar borexport növelése, emellett pedig a felelős borfogyasztás előmozdítása. Tavaly a magyar borkivitel 12 százalékkal emelkedett, miközben a globális borexport 8 százalékkal csökkent – mondta Rókusfalvy Pál, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos szerdán egy budapesti szakmai konferencián.
A Mesterséges Intelligencia /AI/ által házasított Kancellár SomlAI Cuvée 2021, abszolút győztesként elnyerte az International White Wine Revelation (a verseny legmagasabb pontszámú fehérbora) díjat.
A Körkörös.hu legfrissebb összeállításában több tippet is közöl arra vonatkozóan, hogyan csökkenthetjük a műanyagok bevitelét a szervezetünkbe. Mivel a műanyagokból kioldódó vegyületek és a mikroműanyagok a nemzetközi kutatások alapján döntő részben az élelmiszerekkel kerülnek a szervezetünkbe, nem kérdés, hogy elsősorban a konyhában tudjuk azokat megállítani. De hogyan?
Mosószereket, mosóporokat és mosókapszulákat, összesen 72 terméket tesztelt a fogyasztóvédelmi hatóság. A vizsgálatok alapján amennyiben a vállalkozások megtévesztően tüntették fel a termék címkéjén az összetevőket, hatósági eljárások megindítására lehet számítani.
Egy friss tanulmány az élelmiszercímkéken kötelezően feltüntetendő allergének listájának olyan, eddig nem szabályozott összetevőkkel történő kiegészítését javasolja Európában és az Egyesült Királyságban, mint a kecsketej, a fenyőmag vagy a hajdina.
Egy magyar fejlesztés forradalmasíthatja az élelmiszerek nyomon követését. Ősszel több szakmai fórumon is bemutatják a rendszert. A SeaCon Europe QSTS
Bevásárlás közben sokszor állunk tanácstalanul a polc előtt: vajon ez a méz tényleg magyar? Mi van pontosan ebben a lekvárban?
Egy magyar fejlesztés forradalmasíthatja az élelmiszerek nyomon követését. A SeaCon Europe QSTS rendszere részletesen dokumentálja a termékek útját termelőtől a
Hamarosan jelentős változás elé néznek a népszerű Kellogg’s gabonapelyhek fogyasztói. A WK Kellogg Company ugyanis vállalta, hogy 2027 végéig teljesen eltávolítja a mesterséges ételszínezékeket termékeiből – derült ki a cég és a texasi főügyészség közös közleményéből, amit a vg.hu tárgyal.
Egy magyar fejlesztés forradalmasíthatja az élelmiszerek nyomon követését. A SeaCon Europe QSTS rendszere részletesen dokumentálja a termékek életútját a termelőtől
Miközben a fenntarthatóság központi téma lett, több millió tonna műanyag-csomagolás készül évente. A lebomló alternatívák ígéretesek, de ipari komposztálás nélkül gyakran égetőbe vagy lerakóba kerülnek, ahol nem csak a bomlás marad el, de káros anyag is felszabadulhat belőlük. A körforgás két bajnoka a papír és az üveg, melyek újrahasznosítási arányukkal és alapanyagaikkal ígéretesebbek társaiknál – erre hívja fel a figyelmet elemzésében a POLCZ szakértője.
A kollagén évezredeken át csendben végezte a dolgát a szervezetünkben, mára azonban kiemelt szerepet kapott az egészségmegőrzésben, sokan ugyanis nemcsak
A termékek összetételét tudományos alapokon fejlesztik, komplex funkcionális hatásmechanizmusokra építve.
Spórolj költséget és időt az interaktív, valós idejű frissítésre képes QR-kóddal! Fedezd fel, hogyan teheted naprakésszé a terméked adatait új címkék nélkül, egyszerűen és fenntarthatóan.
A Magyar Termék védjegy nemcsak minőséget, hanem magyar munkahelyeket és gazdasági versenyképességet is biztosít, erősítve a hazai termékek iránti bizalmat.
Az elmúlt években világszerte nőtt a kereslet a funkcionális élelmiszerek iránt – különösen azoké, amelyek „nagy fehérjetartalommal” hirdetik magukat. A
A jövő QR-kódja már itt van. A Product Broker interaktív, szituációérzékeny és élményalapú megoldása új szintre emeli a termékinformációt.
A Lidl Magyarország ismét fontos lépést tett a fenntarthatóság felé: megújította saját márkás üdítőinek csomagolását, így mostantól 38 termék PET-palackja (a kupak és a címke kivételével) legalább 75%-ban újrahasznosított műanyagból (rPET) készül. A változás nemcsak a szűz műanyag felhasználásának csökkentését szolgálja, hanem a körforgásos gazdasági modell megerősítését is.
Egy új, öt országot érintő felmérés komoly aggodalmakat tárt fel a mindennap használt termékekben – például kozmetikumokban, tisztítószerekben, ruházatban – található veszélyes vegyi anyagokkal kapcsolatban. A Tudatos Vásárlók Egyesülete és partnerei által végzett kutatás szerint a fogyasztók egyre tájékozottabbak, és egyre erőteljesebben követelik a káros vegyi anyagok használatának szigorúbb szabályozását, az átláthatóságot és a kötelező előzetes tesztelést. A friss eredmények éles ellentétben állnak az Európai Bizottság friss javaslatával, ami enyhítené a vegyianyag-használat szabályait – akár rákkeltő anyagok esetén is.
Továbbra sem érzik a fogyasztók, hogy enyhülne rajtuk a magas élelmiszerárak nyomása – és ez erősen befolyásolja az egészséges táplálkozás lehetőségeit is – derül ki az Eisberg, Europion felületén készült kutatásából. A felmérés szerint a magyarok többsége szeretne tudatosabban étkezni: közel minden második válaszadó bevallottan jobban érzi magát fizikálisan, amikor egészségesen táplálkozik, több mint harmaduk pedig arról számolt be, hogy így napközben is jobban teljesít. A gyakorlatban viszont a kiegyensúlyozott étrend követését számos tényező gátolja: a válaszadók kétharmada (67%) szerint az egészséges élelmiszerek túl drágák, – ez az arány tavaly még 63% volt – harmaduk pedig a megfelelő minőségű termékek beszerzését is kihívásnak tartja.
Egészséges, fenntartható és megfizethető alapanyagokat, élelmiszereket szeretnének a fogyasztók vásárolni, de ez egyre nehezebben valósítható meg. Habár sokan figyelnek a tudatosságra – például maradékmentéssel és mérsékelt fogyasztással –, valamint egyre többen veszik figyelembe az egészségügyi és környezeti hatásokat, mindennél erősebb szemponttá vált az ár-érték arány (a megkérdezettek 51%-a ügyel erre). A változó fogyasztói igények új irányokat jelölnek ki a globális élelmiszeripar szereplői számára – derül ki a PwC Voice of the Consumer felméréséből.
A virágzás utáni szakaszban járó szőlőültetvények számára most kritikus a csapadékhiány: ahova nem érkezik eső, ott súlyos terméskieséssel és tőkepusztulással számolhatnak a termelők.
Kevesebben vannak világszerte, mint ahány ember járt az űrben, számuk jóval szerényebb, mint a Nobel-díjasoké, magyar pedig egy sincs közöttük. Képesítésüket nehezebb elnyerni, mint diplomát szerezni a világ legrangosabb egyetemén, hiszen csak a jelentkezők 7-10 százalékának sikerülhet, míg a Harvard Egyetem hallgatói 95 százalékos arányban jutnak hozzá az oklevelükhöz. Egyetlen szavukkal képesek megtízszerezni egy-egy bor árát. Mindezek ellenére alig néhányan ismerik a borok Jedi lovagjait, az úgynevezett Master of Wine cím birtokosait. Kik ők? Hogyan juthattak be a borszakértő elit legszűkebb körébe? És mi különbözteti meg őket a sommelier-ktől?
Az italválasztásainkat számos tényező befolyásolhatja: olykor a hangulatunk határozza meg, hogy a végeláthatatlan kínálatból mire esik a választásunk, máskor ünnepi alkalomhoz vagy ételhez párosítunk egy-egy kivételes tulajdonságokkal megáldott nedűt. Vannak azonban olyan italok is, amelyekhez nem kell különleges alkalom, bármikor képesek felrázni a hangulatunkat, fokozni a jókedvünket. Ilyen ital a prosecco, amely mára a modern életérzés, a stílus, a könnyedség és a frissesség szimbólumává vált.
Pontosabb címkézés, szigorúbb előírások: új szabályozás jelent meg a húskészítményekre vonatkozóan, ami a termelőket és a vásárlókat is érinti. A
A magyar bor páratlan nemzeti kincs, amelyre az egész ország büszke lehet – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a 44. Országos Borverseny díjkiosztóján.
Alábbi összeállításunkban több nagy elemző cég aktuális adatait, insightjait idézve tekintjük át 2024 legjellemzőbb élelmiszer-kereskedelmi és fogyasztói trendjeit. Az iparágat a visszafogott növekedéstől az egészségtudatosságig sokrétű változások formálták tavaly is.
Az étkezés nemcsak testünk megfelelő működésének alapja, hanem kritikus szerepe van lelki és szellemi egészégünkben, illetve immunrendszerünk hatékony működésében is. Azt gondolhatnánk, hogy ezzel sokan tisztában vannak, hiszen az elmúlt években cikkek, podcast előadások, videós tartalmak sora foglalkozott az egészséges étkezés jellemzőivel, bemutatva a legújabb tudományos eredményeket is. Ezzel szemben a valóság sajnos más mutat. Csupán a magyar lakosság negyede sorolhatjuk az egészségesen és tudatosan étkezők csoportjába, másik egyharmad számára pedig szinte semmilyen fontossággal nem bír az egészséges táplálkozás – tárta fel az Impetus Research reprezentatív éTREND 2025. kutatása.
Friss statisztikák a magyarországi fiatalok kockázati magatartásával kapcsolatban: a dohányzás két évtizedes csökkenő trendje megállt, az alkoholfogyasztás stagnál, az energiaital-fogyasztó fiatalok aránya tovább nőtt.
Új korszak küszöbén áll az FMCG-piac: a globális gazdasági nyomás enyhül, a vásárlók tudatosabbak, mint valaha, a technológiai és alapanyag-innovációk pedig sorra formálják át a kínálatot. A márkák nemcsak új ízekkel, de funkcionális előnyökkel, fenntartható megoldásokkal és digitálisan támogatott élményekkel igyekeznek választ adni az új fogyasztói elvárásokra.
A borász szakma sokáig a szenvedélyről, a hagyományról és a kézműves értékekről szólt – ma viszont egyre inkább a túlélés, a kreativitás és a piacra szabott gondolkodás határozza meg. A hazai borfogyasztás évről évre csökken, a fiatal generációk szokásai átalakulnak, a gazdasági környezet pedig egyre nehezebbé teszi a kis családi borászatok életét. Miklós Csaba móri borász az Agrárszektornak adott interjúban őszintén beszél a borászlét kihívásairól – és a túlélés lehetséges kulcsairól.
A fenntartható táplálkozás nem csupán környezetvédelmi, hanem egészségügyi és gazdasági kérdés is – derül ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) legfrissebb hírleveléből. A szakértők szerint a hazai étrend jelenleg messze áll az ideálistól, ugyanakkor néhány egyszerű lépéssel mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy étkezésünk fenntarthatóbbá váljon.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) friss jelentése szerint az európai élelmiszerek 42%-a tartalmaz növényvédőszer-maradványokat, és egyre több termékben egyszerre többféle vegyszert is kimutattak. A legszennyezettebbek közé tartozik a kaliforniai paprika, a körte, a narancs, de még a bor és a búzaliszt is. A határértékek ugyan jellemzően nem sérülnek, ám ezek a szabályozások nem veszik figyelembe a vegyszerek összeadódó vagy egymást erősítő hatását – ami súlyos egészségügyi kockázatot jelenthet, különösen gyermekek és várandós nők esetében.
A környezetbe kerülő műanyagok épp az előnyös használati tulajdonságaik miatt válnak problematikussá: a rendkívül hosszan tartó távú lebomlási idő, illetve a mechanikai aprózódás miatt ma már gyakorlatilag mindenütt jelen vannak. Különösen fontos az egyszer használatos műanyagtermékek forgalmának és használatának minimalizálása, újrahasznosítása – ez az arány Magyarországon továbbra is alacsony. A Körkörös.hu egy tudományos szakcikk alapján készült összeállításából kiderül, hol tartunk most.
Örömmel jelentjük be, hogy innovatív szolgáltatásunk, a Digitális termékútlevél elnyerte a Magyar Szolgáltatás védjegyet!
Továbbra is árgus szemmel figyelik versenytársaik lépéseit a vállalatok, de már nem ez a fő befolyásoló tényező, amikor digitális beruházásokról döntenek. Az elmúlt két évben a cégek 89 százalékának sikerült a nyereség növelésére felhasználnia a technológiát. A sikeres vezetők azonban azt is megértették, hogy a fejlesztések értéke jócskán túlmutat a pénzügyi nyereségen. Eközben az új technológiák iránti vágy gyakran háttérbe szorítja a meglévő rendszerek hibáinak, technikai adósságainak kezelését, pedig ezek heti szinten zavarják meg az üzletmenetet a cégek több mint felénél. AI-beruházásból a vállalatok csaknem háromnegyede már most is realizál valamilyen üzleti értéket, de ezt csak minden harmadik tudta szervezeti szinten is megvalósítani – egyebek mellett ezt állapítja meg Global Tech Report 2024 tanulmányában a KPMG.
A magyar borok képesek felvenni a versenyt a világ legnevesebb borvidékeivel minőség, sajátosság és sokszínűség tekintetében. Az ágazat jövője az innovációban rejlik – mondta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára, a 44. Országos Borverseny ünnepélyes megnyitóján, kedden, Budapesten
A Svéd Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közös vezetésével lépett fel a The Coca-Cola Company (Coca-Cola) nem egyértelmű címkéivel szemben az európai fogyasztóvédelmi hatóságokat tömörítő Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (CPC). A globális üdítőitalgyártó cég vállalta, hogy a jövőben átlátható és pontosabban megfogalmazott üzeneteket alkalmaz termékeinek címkéin és ehhez igazítja kereskedelmi kommunikációját is.
Szinte minden magyar vásárló hajlandó többet költeni, ha ezzel nyerési lehetőséghez jut – derül ki az Etele Plaza friss kutatásából. A fogyasztók több mint fele legalább havi rendszerességgel vesz részt nyereményjátékokban, és jelentős részük nyert már 50.000 forintnál értékesebb ajándékot. A legvonzóbb nyeremény a vásárlási utalvány.
A klímaváltozás és a növényvédelmi szigorítások közepette egyre több szőlészet keresi a kiutat a fenntartható borászat felé. A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete a Varga Pincészettel közösen olyan ellenálló szőlőfajtákat nemesített, amelyek nemcsak a betegségekkel, de az éghajlati szélsőségekkel is sikeresen dacolnak. A cél: kevesebb vegyszer, jobb bor, kisebb ökológiai lábnyom.
A greenwashing (magyarul: zöldre festés) során környezetbarátabbnak állítanak be egy üzletpolitikát vagy konkrét terméket, mint amilyen az valójában. Hazai szakértők szerint hamarosan változás jöhet a zöld kommunikációban: uniós szinten a Zöld Állításokról szóló Irányelv-tervezet teheti egyértelművé a helyzetet, Magyarországon pedig a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tervez egységes állítás- és jelölésrendszert. A Körkörös.hu cikkéből cikkéből kiderül, milyen eredménnyel zárult a GVH átfogó kutatása, illetve az is, hogy a vállalatok mire készülhetnek a greenwashing területén.
Az elmúlt két évben jelentősen nőtt az alkalmi borfogyasztók aránya a 18–40 évesek körében – derül ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) megbízásából készült reprezentatív kutatásból. A felmérés rámutatott: a fiatalabb felnőttek számára a borfogyasztás már nem csupán hagyomány vagy gasztronómiai kiegészítő, hanem tudatos értékválasztás is – mutat rá az Agrárszektor cikke.
Az elmúlt két évben jelentősen nőtt az alkalmi borfogyasztók aránya a 18-40 éves korosztály körében, és a választásnál egyre inkább előtérbe kerül az egészség- és környezettudatosság, valamint a magyar termőhely fontossága – állapította meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) megbízásából készült reprezentatív kutatás.
Április 22-e a Föld napja, így kifejezetten aktuális kérdés a klímaváltozás hazai megítélése. A GKI és az EU reprezentatív 1000 fős lakossági felmérésében a klímaváltozás magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról kérdezte a felnőtt lakosságot. A kérdés relevanciáját nyújtja a teljesség igénye nélkül a globális felmelegedés, a mezőgazdasági aszály, a növekvő hazai villamosenergia fogyasztás, az ország újra-iparosításának (akkumulátor és elektromos-autó gyárak) környezeti következményei.
Félelmetes számok: egy magyar ember évente 62 kg élelmiszert pazarol el. Tudtad, hogy néhány egyszerű lépéssel nemcsak a környezetet, de a pénztárcádat is kímélheted? Mutatjuk, hogyan!
A magyar mezőgazdaságban egyre inkább teret nyernek a korszerű, fenntartható megoldások – erről számolt be Farkas Csaba, a Metalwolf Kft. ügyvezetője az agrarszektor.hu megkeresésére. A szakember szerint egyértelmű tendencia, hogy a gazdák nyitnak a forgatás nélküli talajművelés, a vízmegtartó technológiák és a precíziós növénytermesztés felé. Mindeközben azonban a beruházási kedv tovább csökkent, ami komoly kihívások elé állítja a gépgyártó szektort.
A veszélyes, nem élelmiszeripari termékek uniós gyorsriasztási rendszerében kozmetikai termékekre és játékokra érkezett a legtöbb bejelentés tavaly, a magyar riasztásokban is a kozmetikumok vezetik a listát, de utánuk a díszvilágítási füzérek és az elektromos háztartási készülékek szerepeltek – tartalmazza a rendszer működéséről készült szerdán Brüsszelben bemutatott uniós jelentés.
A magyar mezőgazdaság nemcsak a gazdaságunk alappillére, hanem a vidéki közösségek megtartó ereje is. Az agráriumban rejlő lehetőségek és a kormányzati támogatások kulcsszerepet játszanak abban, hogy a fiatalok helyben maradjanak, a mezőgazdaság pedig fenntartható és versenyképes maradjon – jelentette ki Tállai András államtitkár a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett Agrárgazdasági Fórumon, Miskolcon.
Az elmúlt években világszerte érzékelhető a vörösbor-fogyasztás visszaesése – és nem pusztán divatból vagy ízlésváltozás miatt. Az elemzők egy dologban biztosan egyetértenek: a legnagyobb visszaesés az alacsony kategóriás, tömegtermelt vörösborokat érintette. Ennek pedig világosan azonosítható biológiai, gazdasági és technológiai okai vannak – írja az Agrárszektor.
A sörpiac prémiumizációja tovább erősödik, a fogyasztók egyre inkább a minőségi termékeket keresik, legyen szó hazai vagy nemzetközi márkákról. Ezzel párhuzamosan az alkoholmentes sörök térnyerése is folytatódik, különösen az ízesített változatok iránt mutatkozik növekvő érdeklődés. A gyártók a jól látható trendekre válaszul új ízekkel, funkcionális sörökkel és fenntartható innovációkkal bővítik kínálatukat.
A Seacon Europe kiállítóként és előadóként is részt vett Magyarország egyik legjelentősebb élelmiszeripari eseményén
Speciális összetétellel rendelkező, szénhidrát-elektrolit oldatokkal készülő alkoholmentes sört vezet be a magyar piacra a Dreher Sörgyárak. A két ízben megjelenő Dreher 24 Hydrate összetétele segíti a víz felszívódását fizikai aktivitás során, ezzel célozva meg az aktív életmódot élő felnőtteket.
Egy közös kutatásfejlesztési projekt, három szereplő, egy egyedülálló tejfehérje-készítmény – ez az IDEAAL™ egy különleges együttműködésből született receptje. A megalkotó konzorcium három résztvevőjét kérdeztük a szuperfehérje mögött álló kutatásról, annak céljáról és a termék versenyképességéről.
A Product Broker interaktív QR kód alapú digitális címkéje új dimenziót nyit a borászok és borfogyasztók számára. Az I. Ezerjó Százszorszép Esten bemutattuk, hogyan segítheti ezen modern technológia a bormarketinget és a fogyasztói élményt.
Az Európai Bizottság intézkedéseket javasol az európai borágazat versenyképességének, ellenálló képességének javítására, hogy – mint írták – az ágazat létfontosságú gazdasági erő maradjon az elkövetkező évtizedekben.
A Pannonhalmi Apátsági Pincészet feltette a borvidéket a térképre. A cég két alkalommal – 2010 és 2023 – is megkapta az Év Pincészete díjat, s most főborászuk, Liptai Zsolt nyerte el az Év bortermelője címet. Ahogyan a szakember a Hotel Marriottban tartott Gálaebéden elmondta, úgy érzi, a díjat nem egyedül érdemelte ki, hanem a kollégáinak és a borvidéknek is szól az elismerés.
Az agrárágazatot érintő fejlesztések mellett el kell nyernünk a fogyasztók bizalmát, dolgunk van ezen a téren – jelentette ki az agárminiszter csütörtökön a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Taktaharkányban, a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. telephelyén tartott alapkőletételi ünnepségen.
Bár a növényi alapú ágazat eddig is jelentős sikereket ért el, iparági szakértők szerint a gyártóknak továbbra sem árt nagy hangsúlyt fektetni a költséghatékony termékfejlesztésre és a tiszta összetevőlisták biztosítására. Ez az ugyanis, ami kiemelkedően fontos a megfizethető, ugyanakkor ízben és textúrában is kielégítő fogyasztói élményhez.
Nemcsak a közösségi platformoknak jut minden eddiginél nagyobb szerep a vásárlások terén, de a mesterséges intelligencia is felforgatta a vásárlói szokásokat.
A háborúk, a járvány és a gazdasági nehézségek által beárnyékolt 2024-es év után 2025-ben a kreatív megoldások a digitális és a valós világ közötti egyensúlyt keresik – állítja a VML reklámügynökség Future 100 című éves trendelőrejelzése, mely egy átfogó, 14 piacon végzett felmérés alapján készült. A riport betekintést nyújt a jövőbe: 100 trendet feltárva mutatja be, hogyan kínálhatnak az új technológiák alternatív valóságokat, és hogyan befolyásolhatja a fogyasztói trendeket a valós élmények iránti vágy.
A Product Broker digitális címkéi egyedi marketingeszközként segítik a prémium borok online értékesítését, mely az Ecommerce EXPO 2025 rendezvényen is bemutatásra került.
Az élelmiszer-kiskereskedelmi szektor sikere idén nagyban múlhat az árképzés, az innováció és a személyre szabott technológiák összhangján, miközben a szereplők a masszív verseny közepette folyamatosan új megoldásokat keresnek. Noha tavaly az inflációs nyomás már némiképp enyhült, a fogyasztók olyannyira belejöttek a spórolásba, hogy az a vásárlói viselkedést meghatározó állandó tényezővé vált. Vajon mivel tudják a kereskedők magukra vonni a mind körültekintőbben költeni szándékozó fogyasztók figyelmét, és mire kell figyelniük, ha bizalmukat meg akarják tartani. Erre kerestük a választ a nemzetközi sajtóban megjelent szakértői nyilatkozatok és jóslatok alapján.
2025 izgalmas évnek ígérkezik, már ami a fogyasztói trendeket illeti. Az olyan régen napirenden lévő trendek, mint a közösségi média, és az influenszerek befolyása mellett egyre nagyobb teret kap az AI és a fenntarthatóság. A márkáknak ugyanakkor érdemes odafigyelniük az olyan aktuális trendekre is, mint a szövetségesség a társadalmi igazságosság érdekében és az AI-transzparencia, mert ezek lassan, de biztosan a vásárlók prioritásai közé kerülnek.
Több száz magyar termelővel működik együtt a Kifli.hu, hogy minél szélesebb kínálatból lehessen válogatni a minőségi és fenntartható hazai élelmiszerek közül. A hazai kistermelők termékei iránt folyamatosan nő a kereslet az online élelmiszerpiacon, a vásárlók pedig egyre tudatosabban választják a hazai ízeket. Hetente több tonna magyar termék kerül a kosarakba, különösen az egészségtudatos vásárlók esetében., akik odafigyelnek családjuk egészségére.
Folyamatosan nő a speciális étrendet követők száma, de a tudatos táplálkozás, valamint az egészségügyi szempontok is egyre nagyobb szerepet játszanak a vásárlói döntésekben. A Kifli.hu statisztikái alapján a fogyasztók 20 százalékának kosarába rendszeresen kerül valamilyen speciális diétás termék, ráadásul mostanra azok összetevői is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak.
A szuperhősök korszakát éljük a mozivásznon és a táplálkozásunkhoz is superfoodokat hívunk segítségül. Ez a megjelölés olyan élelmiszerekre vonatkozó marketing fogalom, amelyekről egyesek azt állítják, hogy tápanyagsűrűségük (makro- és mikroelem tartalmuk) kiemelkedő, ebből adódik kivételes egészségügyi hatásuk. A kifejezést viszont nem definiálta sem az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA), sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), továbbá dietetikusok és táplálkozástudományi szakemberek sem tudományos értelemben használják, hisz a superfood a tudomány eszközeivel és módszereivel nem értelmezhető – figyelmeztet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.
A magyar borászat jövője a jelenlegi fejlesztések függvényében formálódik, a termelőknek alkalmazkodniuk kell a piaci változásokhoz és a fiatal fogyasztók igényeihez. Az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a hagyományok megőrzése mellett fontos az innováció, például új csomagolóanyagok és termékek bevezetése, amelyek figyelembe veszik a modern vásárlók elvárásait. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem korszerű struktúrája és szakértői bázisa támogatja a borászat fejlődését, lehetőséget teremtve a piacképes innovációk megvalósítására.
A 2024-es év a magyar szőlészet és borászat számára nehéz időszak volt. Az országos borszőlő-termőterület tovább zsugorodott, és a termés is hosszú idő után az egyik legalacsonyabb lett. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) adatai szerint Magyarországon 58 249 hektáron termesztettek borszőlőt, ami 987 hektáros csökkenést jelent egy év alatt – írja a VG.
A belföldi fogyasztási trendek azt mutatják, hogy a fehérborok iránti kereslet növekszik, míg a vörösborfogyasztás csökken. Az egy főre jutó borfogyasztás 2023-ra 18,7 literre esett vissza, míg 2021-ben még 20,7 liter volt.
Módosult a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendelet.
Az elsőként Németországban debütáló Somersby Zero a Carlsberg szerint az első olyan cider, amely sem cukrot, sem kalóriát, sem alkoholt nem tartalmaz.
Az alkoholmentes borok piaca az elmúlt években jelentős növekedést mutatott, a keresletet elsősorban az egészségtudatosságot és mértékletességet előtérbe helyező trendek hajtják.
A céklatermesztés és -fogyasztás jelentős növekedést mutat Magyarországon az elmúlt években. A cékla egészségügyi előnyei és sokoldalú felhasználása miatt egyre népszerűbbé válik a magyar konyhában. A hazai céklatermesztés fellendülését a tudatos táplálkozás térnyerése és a superfood trendek is támogatják.
Borús képet festett a kaposvári méhésztalálkozó a magyar méhészet helyzetéről. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter, arról számolt be, hogy az infláció három év alatt megduplázódott, miközben a méz nagybani ára megfeleződött, így az ágazat jövedelemtermelő képessége történelmi mélypontra került. „Soha nem volt még ilyen helyzet, a nehézségek duplán érzékelhetőek” – mondta előadásában a kaposvári méhésztalálkozón – mutat rá az InfoStart.
Eltűnnek a termékekről a vonalkódok, új technológia váltja azokat. A fogyasztók olyan információkhoz juthatnak az innováció által, amely meghatározhatja, megvásárolnak-e egy terméket.
A mentes termékek piaca világszerte, így Magyarországon is dinamikusan bővül, azonban az ilyen termékeket gyártóknak szigorú előírásoknak kell megfelelniük. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által 2024 tavaszán alapított Mentes termékek munkacsoportja célja az előállítók támogatása, a szabályozási környezet alakítása és a piac fejlődésének elősegítése. A január közepén tartott ülésen több fontos témát érintettek, valamint új kezdeményezésekről is döntöttek.
Az ALDI Magyarország tovább bővíti Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjeggyel ellátott termékkínálatát, amely garantálja a vásárlók számára a magas minőséget és a fenntarthatóságot. Az ALDI ezzel nemcsak a magyar termelőket támogatja, hanem egy fenntarthatóbb jövő alapjait is megteremti.
A fogyasztók 71%-a nem veszi észre, hogy mesterséges intelligenciával (AI) találkozik online vásárlás közben, annak ellenére, hogy a legtöbben már vásároltak olyan kereskedőknél, akik AI-t használnak – állapította meg a Bain & Company.
Az okostelefonok mindennapi életünk szerves részévé váltak, a Shell Hungary legújabb kutatása rávilágít, hogy ezek az eszközök miként formálják vásárlási szokásainkat. A kutatás szerint a magyar felnőttek 87 százalékának van okostelefonja, és közülük szinte mindannyian (93%) használnak olyan applikációkat, amelyek nem a közösségi média kategóriájába sorolhatóak. Ezek közül a hűségprogramok és a kedvezményeket kínáló alkalmazások különösen népszerűek.
Fehérbor kategóriában a tokaji Bott Pince 2021-es Csontos furmintja, a vörösborok mezőnyében pedig az egri St. Andrea Szőlőbirtok 2019-es Agapé Nagy-Eged-hegy grand superior egri bikavérje nyerte el a Magyar Borszakírók Köre (MBK) által odaítélt, 2024-es Magyar Bor Nagydíjat. A Dr. Kosárka József Emlékdíj nyertese a szintén egri Kovács Nimród Borászat.
QR-kódos forradalom a tudatos vásárlásért A videóban bemutatunk egy úttörő megoldást, amely forradalmasíthatja a tudatos vásárlók információhoz jutását! Egyetlen QR-kód
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint a virsli választásakor is érdemes a magyar termékeket előnyben részesíteni. A hazai gyártók termékei megbízhatóak és magas minőséget képviselnek.
Az NIQ legújabb kutatása szerint az AI által készített reklámok kedvezőtlenül hathatnak a márkákról alkotott fogyasztói véleményekre.
18 magyar, kisüzemi sörfőzdébe kalauzol el a Bakancslista 2025 – Országos Főzdetúra térkép, amellyel ingyenesen látogathatók jövőre a benne szereplő üzemek. A sörfőzdelátogatások mellé pedig sörkóstolót is kapnak a vendégek.
Egy friss felmérés szerint a fogyasztók 83%-a úgy véli, hogy az élelmiszerek címkéin fel kellene tüntetni, ha azok mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásával készültek.
Az ünnepi asztalról nem hiányozhat egy palack kiváló vörösbor, amely jól passzol többféle karácsonyi ételhez. A vásárlók ízlése azonban nagyot változott az elmúlt években, a testes, nehéz vörösborok helyett ma már a gyümölcsös, könnyedebb tételeket keresik – mondja Benesch Antal, a Veszprémi Érseki Pincészet főborásza.
A kiskereskedelmi szereplők kénytelenek lesznek egyre nagyobb figyelmet fordítani fenntarthatósági elköteleződésükre és az ezt hitelesen tükröző, személyre szabott vásárlási élményt kínáló közösségi médiás jelenlétre, amennyiben a Z- és az alfa-generáció fiatal fogyasztóit is szeretnék elérni – derül ki a GlobalData piackutató cég friss elemzéséből.
Ötödik alkalommal szervezte meg szokásos adventi élelmiszer-adományozási programját a Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló Pro Filii Alapítvány. A szervezet az idén is a Magyar Vöröskereszt segítségével, több mint 100 millió forint összértékben juttatott el adományokat a rászorultaknak.
Azonnali termékvisszahívás miatt adott ki sürgős riasztást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Négy olyan édesség is forgalomba került Magyarországon, amit tilos megenni! A NÉBIH az Agrárminisztérium háttérintézményeként felelős azért, hogy gondoskodjon Magyarországon az élelmiszerbiztonsági szempontok betartatásáról és tájékoztassa a lakosságot az egyes termékeket érintő veszélyekről-, problémákról és egyéb lényeges információkról.
A szaloncukor ősét a franciák kezdték el készíteni a 14. században, Magyarországra a 19. század első harmadában érkezett meg, majd vált népszerű karácsonyi édességgé és egyúttal a magyar karácsonyfák csillogó díszévé. Karácsony környékén a magyarok mintegy 6 milliárd Ft értékben költenek szaloncukorra. Háztartásonként mintegy 1 kilogramm az átlagosan megvásárolt mennyiség. A Magyar Édességgyártók Szövetségének rendezvényén idén is megválasztották az év szaloncukrát.
Összesen 37 májkrémet vizsgáltak a Szupermenta programban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei, akik 13 terméknél állapítottak meg jelölési problémát, ugyanakkor biztonsági és élelmiszerminőségi hiba nem merült fel – közölte a Nébih az MTI-vel.
Az élelmiszerek címkéi, logói és állításai elvileg a vásárlók tájékozottságát kellene, hogy szolgálják, ám az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint a gyakorlatban ezek sokszor inkább zavaróak, sőt félrevezetők lehetnek. Az Unióban jelenleg érvényes szabályozás nem tart lépést a folyamatosan változó piaci trendekkel, ami kiszolgáltatottá teszi a fogyasztókat – figyelmeztetett Keit Pentus-Rosimannus, a Számvevőszék ellenőrzésért felelős tagja – írja az Agrárszektor.
A kormány minden korosztályban segíti a fogyasztói tudatosság fejlődését, de a kiszolgáltatott fogyasztói csoportok támogatása különösen fontos, akárcsak a fogyasztói alapismeretek minél korábbi elsajátítása – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért, fogyasztóvédelemért, valamint kereskedelemért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTNH) és a Matthias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén.
A csomagolás az ellátási lánc egyik kulcseleme, ahol a fenntarthatóság és az újrahasznosíthatóság egyre nagyobb szerepet kap. Az újrahasznosított csomagolóanyagok, biológiailag lebomló alternatívák fejlesztése és a fóliafelhasználás optimalizálása nemcsak gazdasági előnyökkel jár, hanem jelentős környezeti hasznot is hozhat. Arató Gábor, a Manupackaging Magyarország ügyvezetője szerint, amit korábban hulladéknak hívtunk, arra most másodlagos nyersanyagként kell tekinteni, amivel a körforgásos gazdaságot támogathatjuk – írja az Agrárszektor.
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem Magyarországon is jelentős népszerűségre tettek szert. A fenntarthatósági szempontok, az egészséges életmód iránti igények és a laktózérzékenység vagy tejfehérje-intolerancia miatt egyre több fogyasztó választja ezeket az alternatívákat. De miért számítanak ezek a termékek a jövő élelmiszereinek, és milyen akadályok állnak az elterjedésük előtt? – ezt a témát járja körül az Agrárszektor cikke.
Az FMCG szektor csomagolásainak szerepe messze túlmutat a termékek védelmén vagy egyszerű szállíthatóságán. Napjainkban a fogyasztók és a márkák számára egyaránt fontos tényezővé vált a fenntarthatóság és az újrahasznosíthatóság, amely mind a piaci trendeket, mind a szabályozási irányelveket áthatja. Ebben a környezetben a cégek folyamatos innovációval és környezettudatos megoldásokkal próbálnak megfelelni az egyre szigorúbb elvárásoknak.
A környezettudatosság egyre fontosabbá válik a mai világban, és a fenntarthatóságra való törekvés életünknek egyre több részére van hatással. A csomagolásmentes vásárlás és a bolti utántöltők használata hatékony módszerek lehetnek a háztartási hulladék csökkentésére.
A mai fogyasztó egyre tudatosabb, egészség- és környezettudatossággal közelít az élelmiszer-választáshoz. Ennek hatására nő a kereslet a természetes, fenntartható és átlátható eredetű termékek iránt. Az élelmiszeriparnak, hogy lépést tartson ezzel a változással, innovatív és fenntartható megoldásokat kell kidolgoznia.
Egy új, az Európai Beruházási Bank (EBB) által készített felmérés szerint a magyarok közel kétharmada elismeri, hogy az éghajlatváltozás miatt változtatnia kell majd az életmódján. A kutatás rámutat, hogy a magyar lakosság többsége fontosnak tartja az alkalmazkodást a klímaváltozás kihívásaihoz, és sürgeti a kormányt, hogy prioritásként kezelje az éghajlatvédelmi intézkedéseket.
Növekszik a januárban hatályba lépett új ESG szabályozás után érdeklődők száma a kötelezetti körön túl, a kis- és középvállalkozások között is. Mindemellett az ismeretek elmélyítése és megfelelő gyakorlati alkalmazása még időt igényel – derül ki a Billingo, Magyarország egyik vezető online számlázási platformja által, saját felhasználói körében végzett friss kutatásából, melynek középpontjában az ESG (Environmental, Social, Governance – Környezeti, Társadalmi és Vállalatirányítási) szempontok ismertsége, alkalmazása áll. A kutatás biztató eredményeket mutat, hiszen akik már foglalkoztak az ESG témával sikeresen fordították vállalkozásuk előnyére a szemlélet beépítését működésükbe. Ugyanakkor kiderült, hogy az ESG-törvényről és a fenntarthatósági szempontokról további széleskörű tájékoztatásra van szüksége a vállalkozásoknak.
A különböző élelmiszerek környezeti lábnyomát tekintve a legtöbben a húsevők életmódját tartják a legkevésbé fenntarthatónak, a kizárólag növényi táplálkozást pedig a bolygó számára leginkább előnyösnek. Számos tényező befolyásolja mindezt.
Megérkezett a hideg és vele együtt a köhögős-torokfájós időszak, amikor mézzel is próbáljuk gyógyítani magunkat. De mi van akkor, ha az, ami az üvegben van, nem igazi méz?
A magyar borászat továbbra is a hazai agrárium egyik legfontosabb pillére, melyet a kormány célzott támogatásokkal segít, hogy erősítse versenyképességét és nemzetközi elismertségét – mondta Nagy István agrárminiszter szombaton, Somlójenőn, a Somlói Juhfark Ünnepen.
Egyelőre kicsi, behatárolt, de önmagához képest kifejezetten gyorsan fejlődő szegmens az alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes (no-low) italoké. Itthon a fogyasztói edukáció időszakát éljük, a gyártók és forgalmazók termékeik pozicionálására koncentrálnak. Cikkünkben a piac néhány jellemző szereplője mondja el, hogyan látja saját helyzetéből a no-low italok világát.
Az Európai Bíróság (EB)úgy döntött, hogy az EU-tagállamok nem tilthatják meg növényi alapú termékek esetében az olyan kifejezések használatát, mint például a „steak” vagy „kolbász”, amennyiben a termék csomagolásán annak összetevői egyértelműen fel vannak tüntetve.
A pandémia után előállt gazdasági kihívások a már korábban is népszerű saját márkák malmára hajtották a vizet. Mint az az első féléves adatokból látszik, egyre több fogyasztó választ saját márkát, és ahogy az EY legfrissebb felmérése is megállapítja, nem igazán lehet a trend visszafordulására számítani.
Egészségünk megőrzése érdekében érdemes figyelni a részletekre.
Sokat változott az élelmiszerekhez való viszonyunk az elmúlt évszázadban, a gazdálkodásról és a teljes önellátásról áttértünk egy másfajta társadalmi berendezkedésre, amelyben elsősorban fogyasztók vagyunk. Ennek eredményeképpen nem mindig figyelünk azokra az élelmiszerekre, amelyeket a boltban vásárolunk. A különböző szabályozásoknak köszönhetően napjainkban már a kereskedelmi forgalomban elérhető élelmiszereket sok információval ellátott címkével lehet csak árusítani, így ha megtanulunk jól figyelni, nagyon sokat tehetünk magunk és a környezetünk egészségéért – írja az egy.hu
A QR kód állandó, a tartalom változhat – Egyedi bormarketing eszköz
Az élelmiszer-pazarlás az élelmiszerlánc első számú fenntarthatósági problémája, nem pedig a hagyományos állattartás, az öntözéses gazdálkodás, vagy a nagyüzemi élelmiszer-előállítás – mondta az agrárminiszter az élelmiszer-hulladék megelőzéséről szóló konferencián.
Az Agrárminisztérium számos fejlesztési- és beruházási programjai által a magyar borászat minőségében- és technológiai hátterében is nagymértékben fejlődött
A Kék Fehér Szív egy olyan civil szervezet, amely összegyűjti a gazdálkodókat, a tenyésztőket, a takarmányipari és élelmiszer-feldolgozó vállalatokat, a kiskereskedőket, a forgalmazókat, de az olyan szereplőket is, mint az egészségügyi szakemberek, tudósok és természetesen a fogyasztókat.
Az AI nem újkeletű jelenség, a generatív AI elterjedése azonban – például, hogy 20-30 dollárért bárkinek lehet AI-asszisztense – a mainstream média homlokterébe állította a témát. Dr. Tilesch György Kaliforniában élő, globális AI-szakértő, a PHI Institute for Augmented Intelligence alapító elnökével Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin ügyvezető-főszerkesztője beszélgetett.
A gyorsan változó világban az élelmiszer-biztonság egyre fontosabbá válik, melynek alapját a növényvédelem jelenti. Az EU jelenleg az egyik legszigorúbb növényvédőszer-engedélyezési rendszert működteti, és elkötelezett az integrált növényvédelem mellett- jelentette ki dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium államtitkára „Egy reziliens európai mezőgazdaság felé – A növényvédőszer-függőség csökkentése” című konferencián, Budapesten.
Valószínűleg már te is hallottál az ultrafeldolgozott élelmiszerekről és arról, hogy nem jó túl sokat fogyasztani belőlük. Mik is azok az ultrafeldolgozott élelmiszerek?
A Nébih Maradék nélkül programjának megújult Lejárt… Megehetem? útmutatója segítséget nyújt abban, hogy az élelmiszereket a minőségmegőrzési idő lejárta után is biztonságosan felhasználhassuk. Korábbi cikkekben részletesen bemutattuk a tejtermékek és a tojás felhasználhatóságát, ezúttal azonban a hústermékekre fókuszálunk.
Érzékenységek, allergiák vagy egyszerűen az egészségtudatosság miatt megteremtődött az igény a valamitől mentes vagy valamelyik összetevőjében csökkentett tartalmú ételekre, italokra. Összeszedtük, hogy az érintettek számára a borok esetében milyen kérdések merülhetnek fel.
A méhészek tevékenysége teszi élhetővé és fenntarthatóvá a környezetünket. Magyarországon 1,2 millió méhcsaládot tartunk számon és csaknem 13 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre. Ez a szám nálunk az egyik legmagasabb a világon.
A 2023-as borászszezon rendkívül különleges volt Magyarországon, amelyet az aszály és a forró, napos nyári hónapok határoztak meg. Borászok szerint az idei évjárat ugyan mennyiségben kisebb termést hozott, de a minőség szempontjából kiemelkedő lehet, ha a megfelelő szakértelemmel kezelik a szőlőt – írja az Agrárszektor.
A mesterséges intelligencia jelentősen növeli a hazai vállalatok versenyképességét. A CBA a Strand Fesztiválon résztvevő fiatalok körében vizsgálta az AI használatát.
Praktikus megoldásnak tűnhet, hogy a narancsot és a krumplit piros vagynarancssárga színű hálóba csomagolják. Ennek hátterében azonban jóval inkább egypszichológiai
Első alkalommal adták át a Pannon Helyi Termék és a Kisléptékű TermékelőállítókÉrdekképviselete együttműködésében, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar NemzetiVidéki
Az élelmiszerpazarlás csökkentésével megelőzhető a befektetett erőforrások elpazarlása.
A PepsiCo, az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb élelmiszer-gyártójának eredményei szerint az amerikai lakosságot vizsgálva, az italok- és a sós snackek
Komoly változások figyelhetőek meg a hazai sörpiacon: bár a fogyasztás csökkenése eztaz ágazatot sem kíméli, a minőségi sörök iránt azonban
Következetes munkával el kell érni, hogy a jövőben minél több magyar honfitársunknállegyen az egészséges táplálkozás szerves része a méz. Az
Az élelmiszerek kiválasztása és megvásárlása során a fogyasztók számára az ár utánegyre fontosabb a fenntarthatóság – derül ki a Nádudvari
A globális gazdasági kihívások és ingadozó árfolyamok ellenére a fenntarthatóság irántielkötelezettség továbbra is növekszik a fogyasztók körében. A Mintel legújabb,
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) szakmaközi ügyekért felelős alelnöke, Varga Máté a legutóbbi InfoRádióban tett nyilatkozata alapján idén már július végén elkezdődhet a szőlőszüret Magyarországon. Ez különösen a korai érésű csabagyöngye és Irsai Olivér fajtákra vonatkozik, amelyeket általában csak augusztus közepén szoktak betakarítani. Az extrém hőhullámok előrébb hozták a szüret kezdetét, ami jelentős kihívások elé állítja a hazai borászokat.
Nincs olyan területe a vállalati működésnek, amelyre ne lenne hatással a mesterséges intelligencia használata. „Nem az a kérdés, hogy az AI hány ember munkáját váltja ki, hanem az, hogy mennyivel hatékonyabban tudnak dolgozni mindazok, akik munkájukhoz igénybe veszik az AI támogatását” – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
A borászatoknak, ha szeretnének a piacon megmaradni ismét nyitniuk kell az újdonságok felé.
Miért jelentenek problémát a biszfenolok?
A ToxFree Life for All az EU frissen indult tudatosságnövelő akciója. Célja, hogy a fogyasztók csökkentsék a vegyi anyagok egészségükre és környezetre gyakorolt kockázatait. A figyelem középpontjában a hormonrendszerünkre kiemelten veszélyes biszfenolok állnak. A 2027-ig tartó EU-program magyarországi koordinátora a Tudatos Vásárlók Egyesülete.
„A hazai termelői méz igazi érték” – vallja Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. A méhészettel is foglalkozó szakemberrel a magyar mézkülönlegességekről, a hazai mézfogyasztásról, kampányról és edukációról, továbbá a hazai méhészet mai helyzetéről beszélgettünk.
Az EU tizennyolc országában indul kampány az élelmiszer-biztonság növeléséért – Magyarország is csatlakozik hozzá.
A mesterséges intelligencia (AI) már most is jelen van a borkészítésben is és számos területen segít. És ez csak a kezdet…
Büszkén mutatjuk be a Nemzeti Agrár Kamara, Élelmiszeripari Magazinjának 6. számát, melyben saját szoftverünk is szerepel.
A generatív mesterséges intelligencia segítségével igyekeznek versenyelőnyt szerezni a kiskereskedők a kommunikáció, a marketing és a működés területén – jelentette ki Amanda Chin a Retail Asia Forumon.
A Z generáció, amelyet egykor a „gamergyerekek” sztereotípiája jellemzett, ma már érett felnőttként lép színre a GWI és a Publicis Groupe CEE közös kutatásában. Az érett felnőttként a munkaerőpiacra belépő (50%), megházasodó (8%) és szülővé váló (17%) generációról alkotott képet ideje újraértékelni. Ugyanakkor vannak olyan sajátos mintázatok, amelyek jelentősen eltérnek a korábbi generációktól, sőt, az egyes régiós országok között is különbségek vannak. Például, hogy milyen hosszúságú videós tartalmakat fogyasztanak: Magyarországon a Z generáció 40%-a a rövidebb, 45%-a pedig a hosszabb formátumokat kedveli, míg a régió átlagában 52% a hosszabb formátumokat, és 41% a rövidebbeket részesíti előnyben.
Magyarország a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján, technológiai elmaradottsága okán, átugrotta a csekkes fizetést, közvetlenül a bankkártyás fizetés felé lépve. Szemben ezzel, más országokban, mint például Szlovénia, még a kilencvenes években is gyakori volt a csekkhasználat, ami jelentős adminisztrációs terhet rótt az emberekre.
A promóciók egyre fontosabbá válnak: 2023-ban már a teljes forgalom 32%-át a promóciós értékesítés adta, és ez a szám várhatóan tovább növekszik 2024-ben. De vajon kik, hol, mikor, mennyit és legfőképpen miért vásároltak? Turcsán Tünde, a CPS GfK–YouGov ügyvezető igazgatója a fogyasztói magatartás változásait járta körül a Promóciók napján, illetve mindennek promóciókra gyakorolt hatásait mutatta be.
A kiskereskedő 2026-ig 2300 helyszínen tervezi bevezetni a technológiát a hatékonyság növelése és a vásárlók kiszolgálásának javítása érdekében.
Egy az Amcor által végzett kutatásból kiderült, hogy az európai kávéfogyasztók kávévásárláskor az íz, az aroma, a márka és az ár mellett a fenntarthatósági szempontokra is figyelnek.
A 2023-as üzleti év különféle kihívásokat és sikereket hozott a magyar sörgyártók számára. Míg a nettó árbevétel növekedést mutatott a négy vezető sörgyártó – Borsodi, Heineken, Dreher, és Carlsberg – körében, az adózott eredmények már nem ilyen egyöntetűen pozitívak.
Az áruház sajátmárkás gyorsfagyasztott zöldhüvelyű vágott zöldbabja csattanó maszlagot tartalmazhat, a vételárat blokk nélkül is visszatérítik.
A magyar borágazatot évek óta fogyasztáscsökkenés, növekvő adminisztrációs terhek és emelkedő költségek sújtják, ráadásul az áremelések érvényesítése sem sikerült hatékonyan. A május 31-i határidővel lezárt üzleti beszámolók elemzése alapján Magyarország hat fő borrégiójának jelentős borászatai közül keveseknek sikerült jobban teljesíteniük 2023-ban, mint az előző évben.
A globális klímaváltozás kihívások elé állítja a sörfőzdéket is, hiszen az alapanyagok, mint az árpa és a komló, érzékenyek az időjárási viszontagságokra. A magyar sörfőzdék különösen érzékenyen érintettek, hiszen kisebb méretük miatt korlátozottak a lehetőségeik az alapanyag beszerzés terén és a nagyobb gyártókhoz képest kevésbé tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó piaci körülményekhez. A HelloVidék cikkében Magyar Zoltán, az UGAR Brewery ügyvezetője és Szilágyi Tamás, a Mad Scientist alapító/vezérigazgatója nyilatkoztak a helyzetről.
„A tavalyi adatok alapján a sörfogyasztás a volumen helyett a minőség felé mozdult el” – állítják az Auchan szakértői. A klasszikus ízek a legkedveltebbek, emellett a csökkentett energia- és alkoholtartalom került előtérbe. A legjobban a jó idő növeli meg a fogyasztást, a nagyobb sportesemények pedig pár százalékkal. Ahogy általában a vásárlást is 1/3-2/3 arányban a nők végzik, úgy a sört is több hölgy veszi le a polcról, mint férfi. Az árérzékenység miatt ebben a kategóriában is népszerűek a kedvező ár-érték arányt képviselő sajátmárkás termékek.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Natur Tanya Hungary Kft.-vel és a Naturweb Kft.-vel szemben.
Németországban a húshelyettesítők piaca egy év alatt 16,6 százalékkal növekedett.
Kihívásokból van elég a szőlő- és borágazatban, de a magyar kormány – ahogy eddig, úgy a jövőben is – a termelők és a borászok mellett áll. Partnerként segíti a változásokhoz való alkalmazkodást. A szektor támogatási forrásai mellett a borpiaci aktualitásokról és az ágazatot érintő jogszabályváltozásokról is szó esett a csütörtökön tartott XII. Avasi Borangolás szakmai napon, Miskolcon.
Május 9-én került megrendezésre a Budapest Airport második borversenye, amely az egyik vezető kezdeményezés a magyar borászat népszerűsítése és olyan borok kiválasztása céljából, amelyek a következő évben képviselik a repülőteret. Az eseményre az 1. Terminál adott otthont, ahol 87 pincészet 288 bora mérette meg magát a BUD Wine címért, és idén új kategória is debütált a versenyen.
Budapest, 2024. május2. – Okostükör, amely csak akkor engedi be dolgozóit a gyárba, ha a kolléga az előírásoknak megfelelően van felöltözve. Drón, amely beszéd nélkül, jelnyelvvel programozható, Kapszula, amelyet, ha a tehén lenyel, onnantól követhető minden életfunkciója. Élelmiszeri termék, ahol egy QR-kód segítségével leolvasható minden összetevőjének származási helye. Távfelügyelhető hűtő, amely távolról is összegyűjti a hűtőgép működési mutatóit. Ilyen és ehhez hasonló megoldások mutatkoztak be a KONICA MINOLTA IOT LIVE SHOW-n, amelyet 2024. április közepén szerveztek az InnoElectro Kiállítás és Konferencia hivatalos társrendezvényeként a BOK Sportcsarnokban, Budapesten. Az IoT fókuszú kiállításon számos olyan Mesterséges Intelligencián alapuló megoldás mutatkozott be, amely újdonságot jelentett az IoT-piacon.
A Danone Magyarország 2024-ben ismét részt vett az öt kelet-közép-európai országban végzett régiós kutatásban, mely a fogyasztók étkezési szokásait mérte fel, illetve azt, hogy milyen a kapcsolatuk a növényi étrendekkel, és mely termékeket helyettesítik leggyakrabban nem állati eredetű összetevőkkel.
A magyar sörpiac jelentős változásokat mutat az alkoholmentes és a prémium sörök fogyasztásának növekedésével. A sörpiacot a vendéglátóipar helyzete és a különböző külső gazdasági tényezők is jelentősen befolyásolják, míg a nagy sportesemények, mint a foci-Eb és az olimpia, rövid távon fokozhatják a sörök iránti keresletet. Az Index által készített körkép a hazai gyártók és forgalmazók véleményét tárja elénk
2024. április 23-24-25-én Budapesten a BOK Sportcsarnokban került megrendezésre a III. IOT LIVE SHOW, a hazai IoT közösség első számú szakmai rendezvénye. Az elmúlt két rendezvényhez hasonlóan a most megrendezésre kerülőn is számos újdonsággal és meglepetéssel találkozhatott a több, mint 2500 látogató.
2014-től a koronavírus járvány beköszöntéig nem volt drasztikus változás a méz árak tekintetében Magyarországon, a járvány kitörése után azonban már érdekes számokat mutatnak a grafikonok. Az elmúlt 2-3 évben ugyanis döbbenetes mértékben megváltozott a méz ára itthon. Míg 2022-ben a felvásárlási ára 1412 forint volt kilogrammonként, addig a tavalyi évben ez drasztikusan visszaesett, és átlagosan mindössze 927 forint volt ez az ár.
Több mint 75% vásárláskor az értékelésekre és az ügyfélszolgálatra támaszkodik – állapította meg a Shopee Malaysia felmérése
A kezdetben számos tényező folytán robbanásszerűen növekvő kategória eladásai tavaly lelassultak, számos kis és nagy szereplő vagy feladta a küzdelmet és bezárt, vagy visszavett az innovációból, esetleg elbocsátásokba kezdett. Cikkünkben az újabb lendületvétel lehetőségeiről adunk képet az elmúlt időben megjelent nemzetközi piacelemzések összeállításai nyomán.
A METRO Év Bora címet a nagykereskedelem minden évben egy kiváló fehér-, rozé- és vörösborból álló borválogatásnak ítéli oda; a nemzetközi válogatás mellett a magyar METRO idén is kiemelt egy kitűnő hazai bortriót.
Apró lépésekkel, tájazonos módon érdemes a tájba illő fejlesztéseket végrehajtani, figyelve arra, hogyan reagál erre a környezet – hangsúlyozta a Szent György-hegyi bornapok megnyitóján a közigazgatási és területfejlesztési miniszter Hegymagas községben kedden.
A mesterséges intelligencia forradalmasítja az amerikai borászatot, lehetővé téve a szőlőültetvények távoli ellenőrzését és a borkészítési folyamat optimalizálását. Bár a kritikusok azzal érvelnek, hogy ez a technológia elveszi a borkészítés emberi jellegét, a támogatók szerint az MI érdekes és hasznos partnerként segíti a borászatot. A BBC egy ilyen példát említ a Foley Family Farms nevű nagy amerikai borászati vállalat kapcsán, ahol az MI-t széles körben alkalmazzák a szőlészetekben.
A Digiméter 2020, 2021 és 2022 után immár negyedik alkalommal mérte fel a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) digitalizációjának szintjét. A főindex értéke százas skálán mérve 40 lett – ugyanez az érték 2020-ban és 2021-ben is 40 volt, 2022-ben pedig 41 – így kijelenthető, hogy továbbra sem látszódik érdemi változás a magyar vállalatok általános digitalizáltsági fokában. A korábban is legfejlettebbnek bizonyuló pénzügyi terület tovább érett, a többi index azonban nem tudott felzárkózni mellé, annak ellenére, hogy több részterületen is tapasztalható némi javulás.
Miközben az Európai Bizottság a saját termelőitől a világ legszigorúbb élelmiszerbiztonsági előírások betartását követeli meg, a szalmonellával fertőzött ukrán csirkehúst korlátozások nélkül beengedi. A napokban nyilvánosságra került súlyos, emberéletet követelő eset is rámutat arra, hogy gyökeres fordultra van szükség az európai agrárpolitikában – hangoztatta szerdai közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Az Európai Parlament (EP) elfogadta a „reggeli irányelvek” módosítását – közölte az EP.
Kedvező lehet az idei akácszezon a hazai méhészeknek, azonban az Európai Unióba beáramló kínai – zömében hamisított – méz miatt kialakult, tartósan alacsony felvásárlási árak következtében több nagy hazai méztermelő vállalkozás szűntetheti be tevékenységét – jelentette ki az Agroinform.hu-nak adott interjúban Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.
2024.április 23-24-25-én Budapesten a BOK Sportcsarnokban kerül megrendezésre a III. IOT LIVE SHOW, a hazai IoT közösség első számú szakmai rendezvénye.
Az elmúlt időszakban az italcsomagolások visszaváltási rendszere aggasztó tendenciát mutat Magyarországon a Greenpeace friss felmérése szerint. Az év elején bevezetett visszaváltási díjas palackoknak szinte nyoma sincs a boltok polcain, és a visszaváltó automaták is szinte üresek. A helyzet szerintük lesújtó, és a gyártók és üzletláncok közös felelőssége van ebben a problémában.
Több mint 150 magyar bor- és pezsgőmárka vett részt összesen 700 tétellel az 2024-es Winelovers Grand évindító kóstolón, amelyen nemzetközi pincészetek további mintegy 100 bora is kóstolható volt április 6-án a Corinthia Hotel Budapest termeiben.
A tavalyi év áremelkedése a sörgyártókat szigorú költségkontrollra kényszerítette, miközben a kereslet csökkenése továbbra is kihívások elé állítja az iparágat. Az alkoholmentes és csökkentett alkoholtartalmú sörök piacbővülése lelassult, míg a prémium szegmens tovább erősödött. A gyártók a változó fogyasztói preferenciákhoz igazodva folyamatosan bővítik portfóliójukat, többek között új, alkoholmentes változatokkal és különleges ízesítésű termékekkel.
Magyarországon egyre többen kezdik felismerni a rovarfehérjék potenciálját, bár sokan még mindig ódzkodnak attól a gondolattól, hogy azok egyre nagyobb teret nyerhetnek az élelmiszeriparban. Az Agrárszektor beszámolója szerint a vállalkozások jelentős része inkább a takarmány célú rovartenyésztésre fókuszál, de akadnak olyanok is, akik az élelmiszeripari fehérjegyártás területén aktívak.
A Z-generációs fogyasztók mintegy 59%-a élelmiszervásárláskor az in-store vásárlást részesíti előnyben az online rendeléssel szemben. Ez az arány közel megegyezik a baby boomer generációban mérttel – állítja a Clear Channel legfrissebb tanulmányában.
A jó minőségű bor fogyasztása valóban boldogabbá tesz – állapította meg egy Olaszországban, Pisában megrendezett eseményt követően egy tudományos vizsgálat.
Idén január végén került sor az édességipar első számú nemzetközi eseményére, az ISM-re. A szakvásár minden eddiginél tisztábban mutatta, hogy a gyártók aktívan reagálnak az olyan trendekre, mint az upcycling, a vegán étrend és az egészséges táplálkozás.
A NÉGYOSZ és a Trend International Kft. tavaly októberben végzett országos reprezentatív felmérést a hazai fogyasztók növényi alapú élelmiszer-preferenciáit meghatározó félelmeiről, döntéseiről, majd annak eredményeit összehasonlították más hasonló témájú európai kutatások eredményeivel. Az élelmiszerpiaci trendekről és attitűdökről szerzett tapasztalataikat prezentációk keretében mutatják be a szakmának.
Egy új felmérés szerint a vásárlók erősen negatívan reagálnak arra, ha az általuk látogatott kiskereskedő kibertámadást szenved el.
A nők számára fontos az egészség és holisztikus, hosszú távú megoldásokat keresnek jóllétük megtartásához – állapítja meg az Euromonitor International Women’s Health: Achieving Optimal Wellness Through Nutrition című tanulmányában.
Nem az ukrán, hanem az európainál jóval olcsóbb kínai méz európai behozatala jelenti az igazi problémát a magyar méhészek számára.
Idén megsokszorozódott az érdeklődés a III. REL Expo iránt. Az első alkalommal 2021-ben 25, 2024-ben pedig már 80 kiállítóval nyílt meg az esemény. A korábbi éveket felülmúlva több, mint 600 fő jelent meg az ország egyetlen rövid élelmiszer-ellátási lánc (REL) rendezvényén, Jakabszálláson.
Az ellátási láncok lerövidítése került a III. REL EXPO fókuszába 2024.02.29-én Jakabszálláson, ahol kiemelt szerepet kaptak a mézek, a méhészeti termékek, valamint a gabona értéklánc fejlesztése.
A program Kisléptékű Termékelőállítók Érdekképviselete főszervezésében, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – NAK és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat társszervezésében valósult meg.
Nem felelt meg maradéktalanul a jelölési előírásoknak 21 csokoládéízű fehérjepor közül 20 termék, probléma akadt még többek között a fehérje-, aminosav- és édesítőszer-tartalommal, valamint a weboldalakon szereplő jelölésekkel is – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pénteken az MTI-vel.
Az Euromonitor International 2024. évi előrejelzése a mesterséges intelligencia, a fenntarthatóság és a társadalmi, gazdasági és politikai tényezők döntő fontosságát hangsúlyozza az idei globális fogyasztói trendek megértéséhez.
Sokat beszéltünk arról, miért fontos, hogy minden boros-, pezsgős-, vagy akár pálinkáspalackra rákerüljön egy – marketing célú – QR kód. És ez valóban roppant fontos, és előremutató, már középtávon nagyon hatékony marketing eszköz, ami ár/érték arányban messze kiemelkedő. Kérdés, hogy lehet ennek az előnyeit tovább vinni, kiszélesíteni?
Az európai uniós előírásoknak megfelelően 2024. január 1-jén Magyarország-szerte elindult a kötelező visszaváltási rendszer. A tejtermékes csomagolások kivételével csaknem minden, e dátum után itthon forgalomba hozott 0,1–3 literes üveg, fém és műanyag italospalack visszaváltható lesz. A nagyobb üzleteknek kötelező a csatlakozás, de önkéntesen, akár kézi visszaváltó pontként a kisebb boltoknak is megérheti ez a lépés.
Az Amerikai Egyesült Államok területén az 1990-es évek óta csökken a megtermelt méz mennyisége, ezért a kutatók egy új vizsgálattal igyekeztek megválaszolni a fontos kérdést.
A közelmúltban komoly hagyományokkal rendelkező, patinás és dinamikusan fejlődő fiatal borászatok kezdtek velünk dolgozni. Mindegyik különös gondot fordít borai minőségére,
2024-ben immáron harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Rövid Élelmiszer-ellátási Lánc Expo és Konferencia a Kislépték Egyesület főszervezésében, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat társszervezésében.
Hétfő este megjelent egy új kormányhatározat a Magyar Közlönyben, ami lehetővé teszi, hogy ismét importálják az ukrán mézet Magyarországra. A döntés érdekessége abban rejlik, hogy az ukrán méz európai beáramlása ellen többször kikelt a hazai méhésztársadalom.
Olyan új módszert dolgoztak ki a mézhamisítás hatékonyabb kiszűrésére, ami kevesebb előkészítést és vegyszert igényel.
A fogyasztók vásárlási döntéseire egye nagyobb hatással vannak, de még mindig értelmezésre szorulnak a zöld állítások és környezetvédelmi címkék valós tartalmai. A Gazdasági Versenyhivatal hitelesebb kommunikációra szorítaná a vállalatokat, ehhez életciklus elemzést (LCA), a leglényegesebb környezeti kihívásokra való fókuszálást, nyilvánosságot, edukációt és ellenőrzést javasol.
Az Európai Unió új szabályozást vezet be, amely valódibbá és hitelesebbé teszi a termékek zöld címkézését, továbbá megbízhatóbb alapokat biztosít a zöld átállásnak – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa kedden Strasbourgban.
Új forgalmazási előírásokról állapodott meg az EU a mézre, a gyümölcslevekre, a lekvárokra és a tejre vonatkozóan, hogy „biztosítsa ezek szabad mozgását a belső piacon” és „segítse a fogyasztókat a tájékozott választásban”.
A fehérjeátállás előmozdítása Európába
Áprilistól jelentős változásokra lehet számítani a magyar kiskereskedelemben, ahogy megjelennek a betétdíjas palackok a polcokon. A jogszabályok értelmében július elsejétől kötelező lesz a boltoknak betétdíjas csomagolásokban szállítani az árut. A nagyobb élelmiszerboltokban már egy hónapja visszaváltó automaták állnak, de az ezekbe való betételre még várni kell.
Magyar kezdeményezésre és a méztermelők érdekeinek megfelelően a jövőben a mézesüvegeken kötelező lesz feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát az unióban – közölte Nagy István agrárminiszter.
Az idei évtől alapvető változások léptek életbe a fenntarthatósággal, vagyis ESG-vel kapcsolatos vállalati kötelezettségek területén, ami valamilyen módon minden hazai társaságot érinteni fog. Míg a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség a nagyvállalatok jelentős része számára ismert, a beszállítóikra vonatkozó fenntarthatósági átvilágítás sokuknál új feladatként jelenik meg, és a hitelt igénylő társaságokat hamarosan hasonló eljárásnak vetik majd alá a bankok is. Mindemellett az EU kiberbiztonsági irányelveinek átültetését célzó új jogszabály is már az idei évben kötelezettségeket ró számos hazai cégre. A követelményeknek való nem megfelelés súlyos következményeket vonhat maga után, de a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szerint a vállalatoknak ettől függetlenül is érdemes teljesíteniük a kötelezettségeket, mivel ez versenyelőnyt biztosíthat számukra.
Újabb jelentéstételi kötelezettség vár a hazai vállalkozásokra a 2024. január 1-jétől hatályba lépett ún. ESG törvény szerint. A kedvező hitelbírálatot is támogató ESG beszámolóban az érintett vállalatoknak évente kell nyilatkozniuk a környezeti és társadalmi hatások fenntarthatósági célú átvilágításáról, beleértve a saját működésüket és a beszállítói lánc tevékenységét is. Intenzív időszak következik, hiszen számos új feladat vár a szervezetekre és üzleti folyamataikra: dedikált személyek kiválasztása, új munkafolyamatok felállítása, kockázatkezelési és panaszkezelési rendszerek bevezetése, az ESG menedzsment platformra történő adatfeltöltés. Erős ösztönző lehet ez a gazdasági szereplők számára a versenyben maradáshoz. Nemcsak a pozitív reputáció és jó hitelkonstrukciók reménye vár a kötelezettségeket betartó cégekre, de 2026-tól komoly pénzbírságokra is számíthatnak azok, akik ennek nem tesznek eleget.
Nincsenek könnyű helyzetben a hazai szőlőtermelők és borászatok, a változékony, gyakran szélsőségessé váló időjárás mellett évek óta számos nehézség sújtja az ágazatot, mint például az alacsony átvételi árak, az előállítási költségek növekedése és a csökkenő fogyasztás. 2023-ban mindezen problémák ellenére is optimisták maradtak a termelők, és – ha nem is a mennyiségeket illetően, de legalább a minőség kapcsán – elégedettségüket fejezték ki az évjárat boraival kapcsolatban. A költségeket illetően azonban inkább óvatosan fogalmaztak a borászok, hiszen az EPR és a DRS rendszer is komoly terheket ró a hazai borászatokra.
A DRS egy mozaikszó, az angol Deposit and Return Systemből, amely a betétdíjas visszaváltórendszert jelenti. Hazánkban ezt a rendszert a 450/2023 (X.4.) kormányrendelet szabályozza. Bár a jogszabály bizonyos rendelkezései már 2023. november 1-jén hatályba léptek, és a gyártókat 2023. november 15-től bizonyos kötelezettségek terhelik, a rendelet 2024. január 1-től lépett teljeskörűen hatályba.
Az Európai Unió 2015-ben kezdett bele a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályozás jelentős mértékű átalakítását célzó jogalkotási folyamatba. A körforgásos gazdaság a hulladékokat másodlagos erőforrásként figyelembe vevő új szemlélet. A tagállamoknak ehhez a szemlélethez kell igazodniuk 2030-ig, és olyan rendszert kell megvalósítaniuk saját határaikon belül, amely alkalmas a keletkezett hulladék visszagyűjtésére és minél nagyobb arányú újrahasznosítására.
Már a bevezetéstől számított néhány napon belül sok kérdés merült fel a fogyasztókban az új betétdíjas rendszerről, miközben a csomagolóanyagok visszaváltása már több országban eredményesen működik és hatékonyan támogatja a környezetvédelmi célok teljesítését. Az indulással együtt járó fogyasztói kérdésekre és kételyekre a Szentkirályi Magyarország válaszol.
A Noé-Hegyi Szent István Borlovagrend tisztelettel meghívja
Önt és Partnerét “AZ ÉV ZÁSZLÓSBORA – 2024.”
DÍJÁTADÓ BORGÁLA és XXII. BORLOVAG BÁL jeles eseményre.
Továbbra sem tudják eladni mézkészletüket a hazai méhészetek, az Európai Unión kívülről érkező dömping miatt túlkínálat van a tagállamokban. Ráadásul hiába nőttek a költségeik, a telített piac miatt nem tudják érvényesíteni az inflációt az árakban. Akinek van tartaléka, kivár, közben pedig a korábbinál többen próbálják közvetlenül a fogyasztóknak eladni a mézüket. A Tehetsz méh többet! program támogatói ezért kiemelten népszerűsítik a hazai termelői méz vásárlását, amivel nemcsak a magyar méhészek munkáját lehet támogatni, hanem az egész magyar agrárgazdaságot. Ha a méhészek feladják, nem lesznek méhek, amelyek beporozzák a növényeket, ami veszélybe sodorja az élelmiszer-termelést.
A legjobb mézünk 2023-ban a napraforgó lett, amit a mézfogyasztást ösztönző kampány keretében sokan megismerhettek.
Fokozatosan növekszik a pezsgő iránti érdeklődés az utóbbi időszakban Magyarországon – írja az Agrárminisztérium (AM) az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében.
A 2023-as Tetra Pak Index szerint a fogyasztók az élelmiszerek vásárlásakor egyéni egészségük mellett azok környezetre mért hatását is aktívan figyelembe veszik. Az igazán környezet- és klímatudatos fogyasztók pedig akár étkezési szokásaikat is hajlandóak megváltoztatni a bolygó védelme érdekében.
Hat aranyérmével a villányi Maul Zsolt Prémium Winery lett a 42. Országos Borverseny legeredményesebb borászata. Az eredményhirdetésen elhangzott: hamarosan megjelennek a 2,6 milliárd forintos támogatásból és a borászok hozzájárulásából megvalósuló borpromóciós program első akciói.
Célt értek a magyar erőfeszítések, hazánk kezdeményezésére az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát – közölte Nagy István tárcavezető.
Az Európai Parlament keddi plenáris ülése állásfoglalást fogadott el, amelyben korszerűsítené az egyes, reggeliknél népszerű élelmiszerek – méz, gyümölcslé, lekvár – összetételére, elnevezésére, címkézésére és kiszerelésére vonatkozó, 20 évvel ezelőtt elfogadott jogszabályokat.
Egyéves szünet után, önköltségi ár alatt indult újra a mézfelvásárlás Magyarországon, a termelőktől jellemzően fele annyiért veszik át a mézeket, mint amennyibe az előállítás kerül. Ezért egyre többen piacokon, közvetlenül próbálják eladni a termékeiket, egymás ára alá ajánlva. A Tehetsz méh többet! program méhészei szerint az egyetlen megoldás a mézek minőségének szigorú, uniós szintű ellenőrzése lenne, a piacot elborító, olcsó hamis mézek miatt ugyanis hamarosan hobbiméhészetekre redukálódhat a jelenleg több mint húszezer család megélhetését biztosító hazai ágazat. Az európai uniós gazdálkodó szervezetek előrejelzése szerint 2030-ra ötmillió méhcsalád fog elpusztulni, és a méhészek kétharmada kénytelen lesz feladni. Pedig a beporzók globális pusztulása már jelenleg is évente mintegy ötszázezer korai halálesettel függ össze.
Az étlap QR kódosítása roppant jó ötlet, egyre több étteremben ott a QR kód az asztal sarkán. Csak egy csippantás, és máris böngészhetjük az étlapot, az itallapot. Nincs nyomdaköltség, nincs étlapra való várakozás. Remek. De! Gondoljuk tovább kicsit.
A hazai zöldség-gyümölcs ágazat szereplőit az elmúlt időszakban az egyre inkább szélsőségessé váló időjárás, valamint a fokozódó munkaerőhiány mellett számos más gazdasági és politikai tényező is kíméletlenül sújtotta. A drasztikus költségnövekedés és az időszakos európai áruhiány miatti kényszerű áremelések az eleve változóban lévő fogyasztói szokásokon nem segítettek, az emberek sokkal jobban megnézik, mire mennyit költenek, ami jelentős visszaesést okoz a zöldségek és gyümölcsök értékesítésében.
A Szupermenta terméktesztjén ezúttal kékfrankos száraz vörösborokat vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. A tesztben 35 bor vett részt, melyek a hatósági, laboratóriumi és kedveltségi vizsgálatokon is bizonyítottak.
2016-ban az élelmiszerek kb. fele tartalmazott különböző növényvédőszer maradványokat, amik szintje 3,8%-kal haladta meg az elfogadott határértéket.
2024 januárjától az Európai Uniós irányelveknek megfelelően kötelező lesz Magyarországon a háztartásokban keletkező biohulladékok szelektív gyűjtése, bár a részletekről még kevés információ áll rendelkezésre. A Reacty Digital legújabb kutatása szerint a magyar lakosság alig felének van tudomása erről az intézkedésről, és jelenleg csupán a negyede válogatja külön a kerti és konyhai hulladékait. Ebben a cikkben a biohulladékok lakossági kezelésének gyakorlatát és a kapcsolódó változásokat vesszük górcső alá.
Egy brit tanulmány szerint a szigetország szupermarketeiben kapható borok többsége rákkeltő növényvédő szereket tartalmaz. A 72 vizsgált borból 49 tartalmazott legalább egy növényvédő szert. A listán több olyan tétel is szerepel, amely Magyarországon is kapható.
„Év Bortermelője Magyarországon 2023” cím, a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés nyertesét.
„A ProWein idén ismét bebizonyította, hogy a borászati- és a szeszesital-szakma vezető nemzetközi szakvására. Ehhez a termelők szenvedélye is nagyban hozzájárult. Ismét a lehető legjobban teljesítettünk, hogy ne csak jók, hanem jobbak legyünk”
Magyarországnak megvannak a pénzügyi eszközei ahhoz, hogy a világgazdaság zöld átállásának egyik nyertese legyen – jelentette ki a Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint Varga Mihály az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján tartott pénzügyminiszteri kerekasztal beszélgetésen, Dubajban.
A december 8-án életbe lépő új borjelölési szabályokról kaphattak tájékoztatást a résztvevők a Seacon Europe által szervezett november végi workshopon.
Súlyos élelmiszerbiztonsági hiányosságok, higiéniai problémák miatt felfüggesztették egy a Pest vármegyei Vácon működő pékség és cukrászüzem tevékenységét – tájékoztatta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-t.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint nélkülözhetetlen a borok átadási árának növelése, enélkül az ágazat a következő szüretre kritikus helyzetbe kerülhet – hangsúlyozta közleményében a szakmaközi szervezet.
Az Európai Bizottság 2014 óta alkalmazza a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatót (DESI) a tagállamok digitális fejlődésének, illetve az EU általános digitális teljesítményének nyomon követésére. A DESI-ről minden éveben jelentés készül, amely ismertetőket és elemzéseket tartalmaz az egyes tagállamokról.
Az új hulladékgazdálkodási szabályozás (EPR/DRS) hatásai a magyar szőlő- borágazatra
Borjelölési szabályváltozás workshop 2023. november 28-án 9 órától a Köfém Művelődési házban Székesfehérváron.
Új, a magyar gazdaság fenntarthatóságának javítását célzó követelményeket támaszt a kormány egy friss, Semjén Zsolt által benyújtott törvénymódosítással, amely az uniós ESG-elvárásoknak való megfelelés miatt született. Az ESG ez elmúlt évek egyik fontos buzzwordje a politikában és a vállalatirányításban, lényege, hogy a különféle tevékenységeket úgy is értékeljük, megfelelnek-e bizonyos fenntarthatósági szempontoknak.
A szőlő-és borágazat helyzetéről, az új borjogi szabályokról és a szőlészeket és a borászokat érintő agrártámogatási pályázatokról tartott előadást Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Soltvadkerten, a XIV. Márton-napi újbor ünnep alkalmából rendezett eseményen.
Gyakran találkozunk a médiában önkéntes termékvisszahívásról szóló hírekkel, cikkekkel. De mit is jelent ez valójában?
A mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre, borokra és szeszes italokra vonatkozó új uniós földrajzi jelzésekre vonatkozó szabályok végrehajtása „erős védelmet” fog biztosítani a szeszesital-ipar számára – közölte a spiritsEUROPE.
Elkészült a 2024. évi pályázati menetrend az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz, csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdák rendelkezésére – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Mindez további fogyasztáscsökkenéshez vezet, ami bizonytalanná teszi az ágazat jövőjét.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III.14.) Kormányrendelet (EPR adatszolgáltatás) értelmében a csomagolást végző, körforgásos terméket használó gyártók első adatszolgáltatási határideje 2023. október 20-a – írja a nak.hu
A jövő év elejétől minden visszaváltási jelöléssel ellátott üveg, fém és műanyag palackos italtermék csomagolását vissza lehet majd vinni mintegy 2000 visszaváltási pontra, REpontra; a hálózat új csatlakozókkal folyamatosan bővül majd – tájékoztatta a Mol hétfőn az MTI-t.
Új szabályokhoz kell alkalmazkodniuk a bortermelőknek. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer keretében bevezetnek a borágazat számára egy egyszerűsített adminisztrációjú és alacsonyabb mértékű díjátalányt megjelent a kötelező csomagolóanyag-visszaváltási rendszer új szabályozása és bizonyos esetben egyes borászati termékek november 15-től mentesülnek a reprezentációs adó megfizetése alól.
Januárban indul a kötelező visszaváltási rendszer a meghatározott űrtartalmú fém, üveg és műanyag palackokra és dobozokra, a fogyasztóbarát megoldást a koncessziós társaság működteti majd a gyártók és kereskedők együttműködésével – mondta Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára pénteken Budapesten, a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expo és Élményprogramon.
Informatikai támogatás nélkül cégszerű működés ma már szinte elképzelhetetlen, de most ne foglalkozzunk azokkal, akik számára az IT eszközbázis kimerül az okostelefon, vagy az e-mail használatnál, fókuszáljunk az olyan esetekre, amikor több tíz, vagy inkább több százmilliós (esetleg sokmilliárdos) cégeknél merül fel szoftver beszerzési, vagy tágabb értelmezéssel informatikai rendszer beszerzési és/vagy fejlesztési igény. Például -csak hogy témánál maradjunk- tegyük fel, egy élelmiszer feldolgozó cég szeretne olyan megoldást, amivel gyártmányonként (azon belül akár sarzsonként) lekövetheti.
A fenntarthatóságról már mindenki sokat hallott és tud, azonban a körforgásos gazdaság a köznyelvben még kevéssé elterjedt fogalom.