Ez a kis összefoglaló nem a szakma képviselőinek, hanem az ő munkájuk eredményeit élvező borfogyasztóknak szól, esetenként konyhanyelven összefoglalva pár olyan tudnivalót, amikkel nem árt, ha fogyasztói oldalon is tisztában vagyunk. Szóval nem szakmázni akarunk (azt hagyjuk a szakembereknek), hanem csak kis áttekintést szeretnénk adni borvidékekről, szőlőfajtákról, borkészítési technológiákról, remélve, hogy egyre ritkábban kell belefutni a „vörösbor kólával” látványába. Fontos célunk, hogy a fogyasztói oldalon az e-címke PLUSZ mögött megjelenő kiegészítő információk értelmezésében segíteni tudjunk annak a vevőkörnek, akik egyre nagyobb számban alkotják a tudatos vásárlók körét. Hát lássuk.
A borászat a bor készítése, kezelése, fejlődése és a stabilizációja során végbemenő fizikai, kémiai, biológiai folyamatokra vonatkozó ismeretek rendszere.
Miután alapanyaga a szőlő, ennek jó minőségben történő előállítása – bár önálló szakterület – a borászattól elválaszthatatlan, így a borászati tevékenységek áttekintése során a szőlészet nem kihagyható, azaz a borkészítésben a szőlő megművelése a borászati munkákkal összemérhető fontossággal bír, hiszen mindkettő egyformán befolyásolja a bor természetét.
A szőlészet-borászat alapfogalmai segítik a fogyasztót, hogy az „édes-savanyú” közelítés helyett képes legyen a jó-rossz, netán kiváló felismerésére a miértek minél reálisabb behatárolására.