Hazai borászatok általános jellemzői

Magyarország egyike a világ legrégebbi és leghíresebb bortermelő országainak. A magyar bor nemzetközi hírnevét nem mennyiségével, hanem jellegzetes minőségével vívta ki. A 19. században hazánk mind a szőlőtermesztés, mind a bortermelés tekintetében nagyhatalom volt.
A 19. században a filoxéravész előtt a szőlőművelésben élen jártunk, a borkezelés azonban nagyon alacsony színvonalú volt. A külföldre szállított bor betegen, hibásan érkezett meg. A reformkorban egyre sürgetőbbé vált a korszerű szőlőtermesztési és borászati eljárások bevezetése, a borhamisítások, visszaélések megszüntetése.
Az 1870–1880-as évekre kialakult virágzó szőlő- és borgazdaságra súlyos csapást mért a filoxéravész, amelynek következtében a bortermelés 20 év alatt a több mint 6 millió hl-ről 800 ezerre csökkent, s a borhiány borhamisításhoz, borimporthoz vezetett. Az első országos érvényű jogszabályt, a bortörvényt 1893-ban jelentették meg. Alapelve a hamisítások elleni küzdelem és azok szankcionálása volt. 1881-ben megalakult az Országos Központi Mintapince, amelynek feladata volt a termelő és a kereskedő közötti kapcsolat megteremtése, a begyűjtött borok mintaszerű kezelése és a pincemesterek oktatása. 1883-ban a Magyar Bortermelők Országos Szövetkezete (MBOSZ) vette át.
Magyarország a szőlő- és borgazdaság intézményrendszere tekintetében a 19. század végén a nemzetközi élvonalhoz tartozott. 1894-ben létrehozták a hegyközségi rendszert HNT.
A borvidékek első beosztását egy 1893-as törvény határozta meg. A filoxéravész előtt az egyik legrangosabb borvidékünk a Szentendrétől Nagytétényig húzódó Buda-sashegyi borvidék volt, ahol főként fehérborszőlő-fajtákat termesztettek, de külföldön is híres volt a Kadarkából készült sashegyi vörösbor.
A filoxéravész súlyos csapást mért a borgazdaságra. A bekövetkezett túltermelési válság, amely tárolótér- és hordóhiánnyal járt, továbbá a gyenge kereslet és a megnövekedett költségek (szőlőoltványok, permetezőszerek) a szőlőtermesztést ráfizetésessé tették.
Az 1930-as években nőtt a borexport, pinceszövetkezetek, állami borpincék létesültek, ahol a borokat már szakszerűen kezelték. Ezen az időszakban viszont elterjedtek a direkttermő fajták, melyek a szőlőültetvények 20–25%-át tették ki. A direkttermő bor évi termése 1 millió hl-t is elért, gyakran találkozhattunk borhamisításokkal is. 1924-ben létrehozták a Nemzetközi Borhivatalt (OIV), melynél Magyarország is jelen volt.

A trianoni döntés után néhány híres borvidékünk a határainkon túlra került. Ilyen volt a Pozsony környéki, a Fertő-tó melléki, a Ménesi, az Érmelléki és a Szerémségi borvidék. A Pozsony környéki borvidék a török hódoltság idején élte virágkorát, fő fajtái a Zöldszilváni, az Olasz rizling és a Kékfrankos voltak. A Fertő-tó melléki borvidék fehér borairól híres, itt rendszeresen készítenek aszút is. Fő fajtái: Furmint, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Tramini, Kékfrankos. A Ménesi borvidék Arad-Hegyalján, a tokajival vetekedő vörös aszúboráról nevezetes. Fő fajtája a Kadarka volt, de termesztettek Bakatort, Mustost és Rózsaszőlőt is. Az Érmelléki borvidék fő fajtája a Bakator, a Sárfehér és a Juhfark volt, de elterjedt a Kadarka és a Kékburgundi (Kékfrankos) is. A Kárpát-medence leghíresebb borvidéke évszázadokon át a Szerémségi borvidék volt, ahol főként fehérborszőlő-fajtákat termesztettek (Olaszrizling, Tramini, Sauvignon, Ottonel muskotály, Kövidinka, Szlankamenka).
A II. világháborút követő tovább gyengült a bortermelés színvonala. 1949-ben rendeletekkel megszüntették a szőlészeti és borászati felügyelőségeket, feloszlatták a hegyközségeket. Az 1950-es években az állam jelentős anyagi támogatása következtében megkezdődött a szőlőrekonstrukció, és új borászati üzemeket létesítettek.
Az 1961–1965 között állami támogatással telepítettek, de az ültetvényeket rossz fajtaszerkezettel, alkalmatlan területen létesítették. Számos borkombinát és palackozóüzem létesült. A borkészítésnél szinte egyeduralkodók a vasbeton tartályok ebben időszakban.
A magyar borászat fejlődése az 1970–1980-as években indult meg rohamosan. Nőtt a termelés, színvonalát azonban az igénytelen szovjet piac határozta meg, Főképp a kért paramétereket teljesítette Hazánk, így a kémia nagy szerepet játszott.
A nemzetközi elvárásoknak megfelelő korszerűsítés az 1990-es években kezdődött. A borászatban fejlesztések mentek végbe. Borgazdaságainkban a rendszerváltozás után átalakultak a tulajdonviszonyok. A nagyüzemek egyik része külföldi, illetve magyar befektetők kezébe került, másik része feldarabolódott.