Fehérborszőlő-fajták

Chardonnay

A legismertebb szőlő a világon. A Chardonnay származását illetően nem lehet egészen konkrét dolgot állítani. Feltételezhetően Burgundiából származik. Ami biztos, hogy egy régi szőlőfajtáról van szó, amely nevét, a Burgundia déli részén található Chardonnay községről kapta.

Szőlőnövény jellemzői:

  • tőkéje: közepes erősségű
  • vesszői: közép vastagok
  • vitorlája: bronzos zöld, pókhálósan szőrözött
  • levele: közepes méretű, kerek, változatosan tagolt. A vállöböl nyílt, U alakú.
  • fürtje: kicsi, fürtjei 90-100 g körüliek, hengeres, alig hamvasak, feketén pontozattak, vastag héjúak, lédúsak, ropogósak.

Korán fakad és virágzik, szeptember első felében, közepén érik. Növekedési erélye közepes.

Megbízhatóan, de nem terem bőven. Jó cukorgyűjtő, így a gyengébb évjáratokban is eléri a 17 mustfokot. Finom savösszetételű. A bogyóknak jellegzetesen fűízre emlékeztető zamata termőhelyenként eltérhet. A fajta nem tartozik az illatos szőlőfajták közé.

Fagytűrő képessége valamivel jobb a közepesnél. Szárazságtűrő képessége jó. Rothadásra érzékeny fajta, így javasolt a szélesebb sortáv és magas művelés alkalmazása.

Bora gazdag aromákban. Sokféle stílusú bor készíthető belőle, így alkalmas reduktív és oxidatív technológiához is. Kitűnő pezsgőalap, a híres francia pezsgők egyik alapborát adja. Borként az egyszerűtől a prémiumig megtaláljuk. Gyakran használják házasításokhoz. A túlérett termésből készült borok különlegességnek számítanak.

A hidegebb klímán a zöld gyümölcsökre, mérsékelt éghajlaton fehér csonthéjas gyümölcsökre, a meleg klímán pedig a trópusi gyümölcsök ízvilága kerül előtérbe.

Szinte mindegyik borvidékünkön fellelhető fajta, ezért hazánkban is vezeti a fajtalistát.

Sauvignon blanc

A világ legtöbb szőlőtermesztő országában megtalálható a termesztésben. Ahogy azt a hangzatos név is sejteti, Franciaországból származik, ahol a Bordeaux-i borvidék száraz és édes fehérborainak alapjául szolgál (többnyire Sémillon-nal házasítva), de emellett nagy népszerűségnek örvend a borászok körében a Loire-völgyében is. Mivel Sauvignon Blanc szőlőfajta a hűvösebb klímájú termőterületeket kedveli leginkább, nem csoda, hogy Franciaországon kívül, Új-Zélandon és Chilében készülnek legszebb borai.

A szőlőnövény jellemzői:

  • tőkéje: erős növekedésű
  • vesszői: közepes vastagságúak, rövid ízközűek, barna színűek a nóduszoknál
  • vitorlája: bronzos-zöld
  • levele: közepes méretű, kerekded, tagolt
  • fürtje: kicsi, hengeres formájú, kis vállal, tömött
  • bogyói: kicsik, sárgásfehér színűek, lédús, vastag héjúak.

Közepes tenyészidejű, szeptember második felében érik, de lassú cukorgyűjtő. Későn fakadó, de korán érő fajta. Szüretelésénél fontos az optimális érettség és a cukor-sav arány. Rendkívül hajlamos az önárnyékolásra, ezért a zöldmunka elengedhetetlen az érési időszak előtt és közben. A szőlőbogyó jellegzetesen fűszeres, nyers zöld ízű. Rothadásra hajlamos fajta.

Gyakran használják házasításokban. Bora nagyon intenzív aromákkal rendelkezik, vágott fű, bodza, citrusok, csalános ízjegyekkel.

Telepítése csak néhány borvidéken nem engedélyezett. Hűvösebb klímán szebb bort ad.

Olaszrizling

Az olasz- és a rajnai nem összetévesztendő, két önálló fajta.
Az olaszrizling olasz, vagy francia származású elterjedt szőlőfajta, Magyarországon az egyik leggyakoribb. Hozzánk Franciaországból került a 19. század közepétől. A nagy filoxéra járvány elpusztította szőlők helyébe ültették.

Szőlőnövény jellemzői:

  • tőkéje: középerős
  • vesszői: vékonyak, hosszú ízközűek, jellegzetes módon szalmasárga színűek, világosbarna csíkozással
  • vitorlája: sárgászöld színű, fehéren gyapjas, a hegye halványpiros
  • levele: általában közepes méretű, olykor kicsit, rendkívül változatosan tagolt.
    – vállöble nyílt
    – Fürtje: kisméretű, hengeres formájú, tömött
    – Bogyói: kicsik, sárgászöld színűek, gömbölyűek

Hosszú tenyészidejű, késői fakadás miatt, késői érésű is. Bőtermő. Sovány talajra nem ajánlott telepíteni. Fagytűrése jó, rothadásra közepesen érzékeny. Termésbiztonsága jó.

Bora testes, magvakra elsősorban mandulára emlékeztető íz jegyekkel rendelkezik. Savai finomak, az évjárattól, termőhelytől nagyban függenek. Hajlamos a töppedésre és a nemespenészt is jól fogadja.

A minőség érdekében terméskorlátozás szükséges.

Régebben úgy mondták; a legszebb Olaszrizlingek a Szent György-hegyen és Csopakon teremnek.

Rajnai rizling

A rajnai rizling a világ legnemesebb szőlőfajtáinak egyike. A Chardonnay után a világ második legismertebb fehér szőlőfajta. Nevét származási helyéről, a Rajna-mellékéről kapta, és csak névrokonságot mutat az olaszrizlinggel. Gyakran találkozhatunk rövidített elnevezésével, a rizlinggel is.

A szőlőnövény jellemzői:

  • tőkéje: erős növekedésű
  • vesszői: közepes vastagságúak, hengeresek, szürkésbarnák
  • vitorlája: gyapjas bronzos bevonatú
  • levele: közepes méretű, kerek, változatosan tagolt, de 5 karéjú. Zárt vállöböl
  • fürtje: kicsi, hengeres, de gyakran szabálytalan alakú, tömött. A fürtkocsánya rövid.

Kényes a környezeti hatásokra.

Bora nagyon változatos savtartalommal és alkoholtartalommal rendelkezik. Erőteljes aromák jellemzően megjelennek, melyek a korral változnak. Termőhelyét hűen tükrözi.

Korán érik és fagytűrő, ezért hazánkban is előszeretettel alkalmazzák.

Nálunk sokak szerint Badacsonyban és a móri borvidéken hozza legjobb formáját.

Furmint

Németországban Mosler, Franciaországban Tokay néven ismerik. Hazánkban elsősorban Tokaj-Hegyalja, Somló, Mecsekalja és a Balatonfüred-Csopaki borvidéken található, de Neszmély környéke is meglepően jókat produkál ebből a fajtából. Jelenleg több kísérlet is van a fajtával (szelekciós nemesítés).

Szőlőnövény jellemzője:

  • tőkéje: erős, ritka fájú
  • vesszői: vastagok, aranysárga színűek
  • vitorlája: világos sárgászöld
  • levele: közepes méretű, szabálytalan alakú, hullámos
  • fürtje: közepes méretű, hengeres, laza vagy közepesen tömött
  • bogyói: közepesek, ovális alakúak, sárgászöldek, érett állapotban aranysárgák, lédúsak és vastag héjúak

Korán fakad és későn érik, hosszú a tenyészideje. Termőképessége kiváló. Rothadásra hajlamos fajta, ami miatt aszúsodik is. Érzékeny a fagyra, a szárazságot közepesen jól tűri. Jó savgyűjtő és cukorgyűjtő fajta.

Bora változatos, a száraztól az édesig. Illatában körtét, birset, mézet, szegfűszeget érzünk. Száraztól az édesig. A tokaji aszúkban is megtaláljuk a borát. Jelenleg a Furmintot mint önálló fajából készült szárazborokat is kiemelik itthon, sokak szerint ez az egyik áttörő és hazánkat képviselő fehér szőlőfajta. Száraz borként extrakt-gazdag, tüzes, robosztus, kifejezetten savhangsúlyos.

Érlelést igényel és jól eltartható. Jobb évjáratokban kiváló minőséget terem, ami túléréssel és aszúsodással fokozódik.

Hárslevelű

Származását tekintve nem keresztezett fajta, mai ismereteink szerint hazánkban létrejött magoncból keletkezett és a Furminttal állhat rokonságban. Kedvelt minőségi fehérborszőlő-fajta, ami itthon a legelterjedtebb fajták között, az előkelő kilencedik helyen áll. Megtalálható a mátrai, egri, villányi, somlói borvidéken, de legjobban a Tokaj-Hegyalja természeti adottságait szereti.

A szőlőnövény jellemzői:

  • tőkéje: erőteljes, ritka vesszőzete merev és felfele álló
  • vesszői: vastagok, – hasonlóan a Furmintéhoz – színük világosbarna, ízközük középhosszú.  Nagy és sima, zárt rügypikkelyű rügyei széles alappal kapcsolódnak a fejlett nóduszokhoz.
  • vitorlája: sárgászöld, fehéren nemezes, vitorlalevelei – eltérve a Furmint bronzos árnyalatú leveleitől – zöldek
  • levele: világoszöld színű, kerekded csipkés szélű, oldalöblei sekélyek vagy nem is alakulnak ki.
  • fürtje: hengeres alakú, laza fürtszerkezetű, akár 40 cm-esre is fejlődhet. A fürtök végei elágaznak.
  • bogyói: átlagosan 15mm átmérőjű gömbölyű szemek, melyek színe zöldessárga és hamvas.

Magyarországon állami minősítést több klónja is kapott 1971-ben és 1973-ban.

Középérésű fajta, viszonylag magas mustfokkal szüretelhető, savai harmonikusak. Fagyra érzékeny, rothadásra hajlamos, ami, ha megfelelő érettségi szintnél kezdődik és ideális hőmérséklet, száraz napfényes idő követ kiváló aszusodási folyamatot eredményez.

Bora illatos jellegzetes zamatú könnyen felismerhető mert kemény karakterű, sokak szerint farkasalmára emlékeztető.

Cserszegi fűszeres

Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő 1960-ban, a Keszthely melletti Cserszegtomajon alkotta meg az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezéséből ezt az értékes tulajdonságokkal rendelkező szőlőfajtát.

A szőlőnövény jellemzői:

  • tőkéje: inkább gyengének mondható, kevés számú vesszőt nevel
  • vesszői: hosszú ízközűek, színük világosbarna. Rügyei aprók, nem gyapjasak.
  • vitorlája: csupasz, színe zöld, bronzosba hajló
  • levele: tulajdonságait az Irsai Olivértől örökölte, csak színe sötétebb zöld. Ami feltűnő az a levélnyél és a szártag pirossas-zöld színeződése.
  • fürtje: nem túl nagy, vállas lefele kúposodó közepesen tömött
  • bogyói: 14 mm átmérőjű gömbölyű szemek, melyek színe – valószínű a Piros traminire hasonlítva – húspiros, de az érés előrehaladtával borostyánszínűre fakul. Íze jellegzetesen fűszeres, enyhén muskotályos, élénk savak jellemzik.

Az időjárás függvényében, szeptember közepétől már jó mustfokkal szüretelhető. Kiemelkedő a fagytűrő képessége, a szárazságot viszont megsínyli. A többi fajtához képes fokozott figyelmet kell fordítani az optimális termőhely kiválasztására, ennek ellenére telepítése sok borvidéken engedélyezett.

Bora illatos, enyhén muskotályos és jellegzetesen fűszeres ízű. Élénk savakkal és kiemelkedő cukormentes extrakt tartalommal rendelkezik, ami növeli borászati értékét. Házasításoknál kedvelt alapanyag, de sokaknak önállóan is kedvence.