A modern életmód egyre több ellentmondást hordoz: a rohanó, időhiánnyal terhelt mindennapok, a gyors döntések és a rendszertelen étkezések mellett sokszor háttérbe szorul a tudatos életvitel, miközben a sport és az egészségtudatos táplálkozás soha nem volt ennyire fókuszban. A fehérjedús és funkcionális termékek ma már szinte mindenhol elérhetők, a modern életmód részének tűnnek. Kérdés azonban, hogy valóban beépültek-e a mindennapi fogyasztásba, vagy inkább csak a kínálat bővülését jelzik?
Ötszáz fős, reprezentatív kutatásunk alapján bemutatjuk, ki mennyit és hogyan mozog ma, hogyan alakulnak a táplálkozási szokások, mi áll a fehérjefogyasztás és a „zero” termékek térnyerése mögött, valamint, hogy mindez mennyire elérhető a fogyasztók számára a mindennapokban: nemcsak időben, hanem anyagi szempontból is.
Mozgás a rohanó napokban
Az adatok alapján a válaszadók körében a fizikai aktivitás megoszlása erősen változó. A válaszadók közül minden második személy legalább hetente kétszer-háromszor mozog, főként a 18–24 éves korosztály. 11% heti egyszer, 7% pedig havonta egy-két alkalommal. A válaszadók 34%-a ennél ritkábban, vagy soha nem végez fizikai aktivitást, ez leginkább a kisebb városokban élő 55–65 éves korosztályra jellemző. Azok körében, akik nem szoktak rendszeresen mozogni, közel felük a fáradtságot és az energia hiányát jelölte meg, egyharmaduk pedig az időhiányra hivatkozott. A válaszadók körében minden második válaszadó sétál, minden harmadik pedig biciklizik vagy otthoni edzést végez.
Megkérdeztük a válaszadókat, hogy melyek azok a mozgásformák, amelyeket ők a legkevésbé tartanak sportnak. A legnépszerűbb válasz a sakk (41%), sétálás/túrázás (30%) valamint a jóga/pilates (14%) volt, ami meglepő, mivel a válaszadók körében a legnépszerűbb mozgásforma szintén a sétálás volt.
A kitöltők több mint kétharmadának a legfőbb motivációja a rendszeres mozgásban az egészségmegőrzés és a betegségek megelőzése, valamint az állóképesség és fittség javítása. Emellett a stresszoldás és a mentális feltöltődés is fontos szempont több mint 60% számára, míg a testsúlycsökkentés és a fizikai megjelenés is a motivációk élmezőnyében szerepel a kitöltők felénél.
Az adatok jól mutatják, hogy a modern fogyasztó sporthoz való viszonya elsősorban az egészség és a jó közérzet köré épül, ami a mindennapi döntésekben is visszaköszön. Nem meglepő, hogy ez a szemlélet a vásárlási szokásokban is megjelenik, különösen az élelmiszerek kiválasztásánál.
Egészségtudatos vásárlás
A válaszadók több mint egyharmada inkább tudatos vásárlónak tartja magát, aki általában ellenőrzi az összetevőket, további egyharmad részben tudatos, náluk bizonyos összetevők számítanak főként, illetve az ár is. A teljesen tudatos vásárlók aránya mindössze 13%. Ez azt mutatja, hogy bár sokan figyelnek az összetevőkre, tápértékre és eredetre, a vásárlási döntésekben gyakran kompromisszumot kötnek az ár vagy más praktikus szempontok miatt. Élelmiszer-vásárláskor a megkérdezettek 68%-a nem, vagy elvétve, 28% többnyire, és csupán 4% nézi meg mindig a tápértéktáblázatot. Azok közül, akik figyelnek erre, több mint felük a szénhidráttartalmat, illetve a kalóriamennyiséget szokta megnézni, a többiek pedig az összetevők listáját. A figyelem tehát elsősorban az energia- és cukortartalomra, valamint az adalékmentességre koncentrál, míg a mikrotápanyagok vagy az adagolási ajánlások kevésbé számítanak.
A válaszadók túlnyomó többsége számára a zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása alapvető része az egészséges életmódnak: több mint háromnegyedük fontosnak tartja. Ugyanakkor legtöbbjüknél az ár fontos tényező: 45%-ukat kisebb-nagyobb mértékben, 19%-ukat pedig nagy mértékben befolyásolja az ár zöldség-gyümölcs vásárlásnál. Az eredmény azt mutatja, hogy bár a tudatosság erős, a friss zöldségek és gyümölcsök megfizethetősége továbbra is meghatározó szerepet játszik a mindennapi döntésekben. A kitöltők közel 30%-a (főként a fővárosban élő, 25–39 éves korosztály) szerint az egészséges étkezés Magyarországon csak részben megfizethető: az alapvető élelmiszerek elérhető áron vannak, viszont a „prémium” egészséges termékek már nem. Egynegyedük szerint ezek a termékek nem megfizethetőek, az egészséges élelmiszerek jelentősen drágábbak az átlagos alternatíváknál, egyötödük szerint pedig egyáltalán nem, Magyarországon az egészséges étkezés luxusnak számít.
A rohanó életmód az étkezési szokásokra is egyértelmű hatással van, főként a fővárosban élők esetén. A válaszadók közel 40%-a legalább időnként érzi ennek hatását a táplálkozását illetően, közel egyharmad szerint pedig kifejezetten befolyásolja, mit és hogyan eszik. Ez jól mutatja, hogy a modern, hektikus életvitel nemcsak a mindennapok ritmusát, hanem a táplálkozási döntéseket is formálja.
Ez a hatás különösen jól tetten érhető az új típusú, funkcionális élelmiszerek térnyerésében. A fehérjedús és a „zero” termékek egyre inkább a modern életvitelhez igazodó, gyors és tudatos megoldásként jelennek meg a fogyasztók mindennapjaiban.
Funkcionális termékek
A válaszadók magas fehérjetartalmú termékek fogyasztásának szokásai viszonylag heterogének. Közel egyötödük alkalmanként fogyaszt fehérjedús ételeket, de nem tervezetten, míg egyharmaduk ritkán él ilyen lehetőséggel, főként a 25–39 éves korosztály. Egyötödük egyáltalán nem fogyaszt fehérjetartalmú termékeket. A fehérjefogyasztás időzítése sem mindenki számára tudatos: a kitöltők 40%-a alkalomszerűen, spontán módon fogyaszt proteines ételeket.
A célzottabb, tudatos fehérjefogyasztás főként a sporttevékenységhez kötődik: a válaszadók egyötöde edzés után fogyaszt fehérjetermékeket. Emellett a fehérjét funkcionális, étkezéshelyettesítő célból is alkalmazzák: 19% két étkezés között, éhség esetén, 18% reggeli részeként vagy helyettesítésére, 17% uzsonnaként, míg 17% időhiány esetén, útközben. Az adatok alapján a fehérjefogyasztás már nem kizárólag a sportolással áll összefüggésben: egyre inkább a mindennapi étkezési rutin rugalmas, praktikus kiegészítőjévé válik.
A legalább alkalmanként fehérjét fogyasztók körében a hagyományos, természetes források a legnépszerűbbek: a tojás, csirkemell, túró és hasonló ételek. Ezt követik a fehérjeszeletek (38%), amelyek a 25–39 éves korosztály körében kiemelkedően népszerűek. Az extra fehérjetartalmú joghurtok és túrók közel egyharmaduknál jelennek meg, különösen a 18–24 éves korosztálynál.
Összességében azonban a magas fehérjetartalmú termékek tudatos keresése még mindig viszonylag szűk réteghez kötődik.
A cukormentes, zero vagy csökkentett cukortartalmú termékek fogyasztása a válaszadók körében egyre elterjedtebb, de még mindig jellemző a vegyes hozzáállás. 21% rendszeresen választja tudatosan ezeket a termékeket a hagyományos verziók helyett, míg hasonló arányban (18%) vannak azok, akik alkalmanként fogyasztanak, de nem kötődnek hozzájuk. 17% ritkán, csak a más lehetőség hiányában fogyasztja őket. 22% nem tartja egészségesebbnek a hagyományos verzióknál, vagy nem bízik a mesterséges édesítőkben, 12% pedig nem érdeklődik a kategória iránt.
A fogyasztott cukormentes termékek között a válaszadók kétharmadánál a szénsavas üdítők a legnépszerűbbek, közel egyharmaduknál pedig a cukormentes gyümölcslevek. A joghurtok, péksütemények, szirupok, energiaitalok, cukormentes rágógumik és csokoládék fogyasztása már kisebb arányú, a válaszadók egyötödére jellemző. A kitöltők egyharmada alkalmanként azért vásárol cukormentes termékeket, hogy bűntudat nélkül nassolhasson.
A modern fogyasztók egyszerre keresik az egészségesebb és a kényelmes megoldásokat, miközben a protein és „zero” termékek már szinte mindenhol elérhetők, de fogyasztásuk gyakran még mindig alkalmi és helyzetfüggő. Ezek a termékek egyre nagyobb teret nyernek a mindennapokban, fokozatosan beépülnek az étkezési rutinba, és a fogyasztók tudatossága is növekszik a választásuk során. A valódi növekedési lehetőség így nem pusztán a kínálat bővítésében rejlik, hanem abban, hogy ezek a termékek mennyire tudnak beépülni a mindennapi rutinokba. Azok a márkák lehetnek sikeresek, amelyek nemcsak egészségesebb és praktikus megoldásokat kínálnak, hanem mindezt elérhető áron teszik a fogyasztók számára.
Forrás: Trade magazin
