Napi egy pohár gyümölcslé – valóban egészséges szokás?
Mit érdemes inni, mennyit, és mikor jobb a teljes gyümölcs?
2026-02-16
Mit érdemes inni, mennyit, és mikor jobb a teljes gyümölcs?
Magyarországon tízből közel hét felnőtt túlsúlyos vagy elhízott, miközben a krónikus betegségek jelentős része a helytelen táplálkozáshoz és a mozgásszegény életmódhoz is köthető. A változás azonban gyakran nem az orvosi rendelőben, hanem a családi konyhában kezdődik. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) ezért új tartalmakkal bővítette a „Nők Iskolája” online edukációs programját, amely azokat szólítja meg, akik tudatos élelmiszerválasztással és főzéssel a legtöbbet tesznek a család egészségéért a hétköznapokban.
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalokkal együttműködve átfogó vizsgálatot indított a sérülékeny fogyasztói csoportokat célzó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megakadályozása érdekében. Az ellenőrzések érintik a gyermekek védelme mellett az idősek számára szóló, egészségügyi szolgáltatásnak álcázott kezeléseket, valamint a fogyatékkal élő és sajátos nevelési igényű gyermeket gondozó családokat megszólító, sok esetben nem valós állításokat alkalmazó termékeket is.
Az emberiség történetének nagy részében az élelmiszer elsősorban az életben maradást szolgálta: elegendő energia és alapvető tápanyag kellett ahhoz, hogy a mindennapok kihívásait túléljük. Ma azonban egészen más a helyzet. A várható élettartam több mint kétszeresére nőtt az elmúlt évszázadok során, így a táplálkozás szerepe is átalakult. Már nemcsak az a kérdés, hogy mit eszünk ma, hanem az is, hogyan hat mindez tíz, húsz vagy akár negyven év múlva a szervezetünkre. Az élelmiszerek minősége, változatossága és összetétele ma már kulcsszerepet játszik abban, hogy az időskor ne csupán hosszú, hanem aktív és egészségben eltöltött életszakasz legyen.
A 2025-ös bejelentések között olyan idegen anyagok szerepeltek, amelyek súlyos kockázatot hordoznak a fogyasztók számára.
Az ősi gabonák (például a tönköly, tenke, alakor) kedvezőbb élettani és környezeti hatásokkal rendelkeznek a hagyományos, nagyüzemi termesztésű búzához képest, ráadásul műtrágya és növényvédő szerek használatát sem igénylik, ellentétben az utóbbival – foglalta össze az ősi gabonák legfontosabb jellemzőit Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Simon András, a NaturGold Hungária Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Kék bolygó című podcast hétfőn közzétett legújabb adásában, amely a YouTube-on elérhető.
Az új kutatás részletes képet ad arról, milyen összetett adalékanyag-keverékekkel találkoznak a fogyasztók a hétköznapi étrendben.
A méz szerepe az elmúlt években látványosan átalakult. Már nem csupán egy természetes édesítőszer, amely a reggeli teába vagy a pirítósra kerül, hanem egyre inkább tudatos választás, gasztronómiai élmény és életmódbeli döntés. A BeoBee Mézmanufaktúra alapítója is azt jósolja, hogy 2026-ban új szintre lép a mézfogyasztás: a fogyasztók nyitottabbak, kíváncsibbak, és szívesen fedezik fel a mézek sokszínű világát. Méztrendek nyomában.
Az étkezéshez fűződő viszony az elmúlt években látványosan átalakult, a fogyasztók egyre körültekintőbben döntenek arról, mi kerül a kosarukba. A Kifli.hu saját értékesítési adatai, vásárlói mintázatai és nemzetközi trendfigyelései alapján azonosította azt az öt irányt, amely 2026-ban meghatározó lesz a hazai élelmiszerfogyasztásban.
2026. január 1-jétől tovább szigorodtak az energiaitalok forgalmazásának feltételei Magyarországon. Az agrárminiszter rendeletmódosítása értelmében kizárólag olyan termék hozható kereskedelmi forgalomba, amelynek csomagolásán a fő látómezőben, jól láthatóan és egyértelműen szerepel az „energiaital” felirat.