A legújabb kutatások szerint a feldolgozott élelmiszerek drasztikusan növelik a szívbetegségek kockázatát, míg a saját kertünk terményei jelenthetik a kiutat.
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalokkal együttműködve egész évben ellenőrzi az étrend-kiegészítők piacát. Míg a 2025-ös évben a potencianövelőként forgalmazott étrend-kiegészítők, valamint a megtévesztő influenszer-marketing miatt kellett fellépnie több alkalommal a hatóságnak, addig 2026-ban az új, egyre népszerűbb termékkörök is vizsgálat alá kerülnek. Így az NKFH többek között ellenőrzi a CBD-tartalmú készítményeket, valamint a fogyást, zsírégetést ígérő étrend-kiegészítőket is.
A gluténmentes termékek piacán tovább élénkül a kereslet, a vevők köre szélesedik, a választék egyre sokszínűbb, a gyártói válaszok pedig már régen nem merülnek ki abban, hogy egy áru megfelel-e az előírásoknak. Ma már ízben, állagban, tápértékben, összetételben és használhatóságban is meggyőző alternatívát kell kínálni. A gluténmentes élelmiszer már nem pusztán helyettesítő, sokkal inkább önálló, tudatos döntés eredménye.
A fiatalabb generációk fogyasztási szokásai alapjaiban alakítják át a borágazat működését. A hagyományos borfogyasztás egyre kevésbé vonzó a Z generáció számára, akik inkább élményalapú, könnyedebb italokat keresnek. A borászatok szerint a piac megtartásához nemcsak a termékeken, hanem a kommunikáción és a megközelítésen is változtatni kell.
A modern életmód egyre több ellentmondást hordoz: a rohanó, időhiánnyal terhelt mindennapok, a gyors döntések és a rendszertelen étkezések mellett
Egyre nagyobb teret nyer az egészségtudatos termékek vásárlása Magyarországon: a magas fehérjetartalmú, cukormentes és szénhidrátcsökkentett termékek iránti kereslet jelentősen megugrott az elmúlt egy évben – derül ki a Kifli.hu legfrissebb adataiból. A vásárlók egyre tudatosabban építik fel kosaraikat, a hagyományos alapanyagok mellett mind gyakrabban választanak funkcionális, speciális étrendi igényeket támogató termékeket.
Lezárult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) irányításával március elejétől egészen húsvétig zajló országos tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés. Az akció fókuszában a húsvéthoz és a tavaszi szezonhoz kapcsolódó termékek és célterületek álltak. A Nébih, valamint a kormány- és járási hivatalok szakemberei által elvégzett 935 ellenőrzés többségében jó eredményt hozott.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tájékoztató füzetet adott ki az élelmiszerek, illetve étrend-kiegészítők reklámozása során alkalmazható egészségre, tápanyag-összetételre és gyógyhatásra vonatkozó állítások szabályairól. Ezen szabályrendszer összetett, hazai és Európai Uniós szinten is tartalmaz előírásokat a kereskedelmi kommunikáció kereteire. A nemzeti versenyhatóság célja, hogy az útmutatóval részletesen, konkrét példák segítségével nyújtson támpontot a jogkövetésre törekvő vállalkozások számára és egyúttal védje a magyar fogyasztókat.
Egy könnyű, zöldségekben gazdag fogás vagy egy szaftos, zsíros étel körettel? A legtöbbünk fejben tudja, mit kellene ennie, de az azonnali élvezet miatt az utóbbi felé nyúl a villájával. Csak minden második magyar szerint finom az egészséges étel – derül ki a TV Paprika friss, reprezentatív kutatásából*, amelyet az egészség világnapja (április 7.) alkalmából tettek közzé. A felmérésből kiderül, hogy nem a tudásunkkal van gond. Sőt. Fejben kifejezetten jól állunk: nem attól tartunk valamit egészségesnek, hogy kevés benne a kalória vagy a zsír, hanem ha természetes.
Mesterséges intelligencia megoldásokat a magyar cégek mintegy ötöde alkalmaz, egy részük már a marketing tevékenység során is, miközben a podcastfogyasztás aránya három év alatt 40%-ról 66%-ra nőtt – derült ki az ÖRT és az NMHH közös workshopján bemutatott hatósági kutatásokból. A számok egyértelműen jelzik: a reklámpiac gyors átalakuláson megy keresztül, ahol a technológiai fejlődés és az új tartalomfogyasztási szokások egyszerre formálják a márkák lehetőségeit.