A fenntartható táplálkozás azt jelenti, hogy úgy biztosítjuk az egészséges élelmiszereket a jelen és a jövő generációi számára, hogy közben nem merítjük ki a Föld erőforrásait, nem okozunk visszafordíthatatlan környezeti károkat, és figyelembe vesszük a társadalmi-gazdasági szempontokat is. A WHO és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) már 2010-ben közös definíciót alkotott a fogalomra – ennek megvalósítása azonban továbbra is jelentős kihívás.
A hazai lakosság étkezése sok szempontból fenntarthatatlan: túl sok állati eredetű élelmiszert, vörös húst és feldolgozott terméket fogyasztunk, miközben kevés a zöldség, gyümölcs, teljes értékű gabona, hüvelyes és olajos mag az étrendünkben. Ez nemcsak az egészségünket veszélyezteti – hozzájárul például a szív- és érrendszeri betegségekhez, elhízáshoz –, hanem ökológiai szempontból is kedvezőtlen, hiszen az állattartás és a feldolgozott élelmiszerek előállítása különösen erőforrás-igényes és szennyező.
Az MDOSZ ajánlása szerint a húsfogyasztás csökkentése, illetve a növényi alapú étrend előtérbe helyezése az egyik legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé. Ez nem feltétlenül jelent vegán életmódot, inkább a flexitáriánus, azaz a rugalmas növényi étrend irányába történő elmozdulást: heti 1–2 húsmentes nap, több hüvelyes, dióféle és zöldség szerepeltetése az étlapon.
Az élelmiszer-ellátási lánc rövidítése – például helyi termékek választása, szezonális zöldségek és gyümölcsök fogyasztása – nemcsak a szén-dioxid-kibocsátást csökkenti, hanem a hazai gazdák megélhetését is támogatja. Emellett az élelmiszerpazarlás mérséklése is kulcsfontosságú: az EU-ban évente fejenként átlagosan 127 kilogramm étel kerül a kukába, ami óriási környezeti és gazdasági veszteséget jelent.
A fenntarthatóság már nemcsak a környezetvédők ügye, hanem megjelenik az egészségügyi táplálkozási ajánlásokban is – hívják fel a figyelmet a dietetikusok. Az új trendek szerint az étrendi javaslatoknak nemcsak az egészségre, hanem a környezeti hatásokra is tekintettel kell lenniük. A fenntartható étrend tehát egészséges, biztonságos, kulturálisan elfogadható és gazdaságilag elérhető kell, hogy legyen.
A fenntarthatóbb étrend felé vezető út nem jár lemondásokkal – sokkal inkább tudatos döntések sorozata. Már azzal is tehetünk a jövőért, ha hetente legalább egyszer húsmentes ételt választunk, vagy ha szezonális, helyi terméket részesítünk előnyben. A tányérunk tartalma nemcsak egészségünket, hanem bolygónk jövőjét is befolyásolja – ahogy az MDOSZ fogalmaz: „Az étel több, mint táplálék – esély a változásra.”
Forrás: Trade magazin
