Kiderült, mi befolyásolja a méztermelés hatékonyságát
Az Amerikai Egyesült Államok területén az 1990-es évek óta csökken a megtermelt méz mennyisége, ezért a kutatók egy új vizsgálattal igyekeztek megválaszolni a fontos kérdést.
Az Amerikai Egyesült Államok területén az 1990-es évek óta csökken a megtermelt méz mennyisége, ezért a kutatók egy új vizsgálattal igyekeztek megválaszolni a fontos kérdést.
Hétfő este megjelent egy új kormányhatározat a Magyar Közlönyben, ami lehetővé teszi, hogy ismét importálják az ukrán mézet Magyarországra. A döntés érdekessége abban rejlik, hogy az ukrán méz európai beáramlása ellen többször kikelt a hazai méhésztársadalom.
Olyan új módszert dolgoztak ki a mézhamisítás hatékonyabb kiszűrésére, ami kevesebb előkészítést és vegyszert igényel.
Új forgalmazási előírásokról állapodott meg az EU a mézre, a gyümölcslevekre, a lekvárokra és a tejre vonatkozóan, hogy „biztosítsa ezek szabad mozgását a belső piacon” és „segítse a fogyasztókat a tájékozott választásban”.
Továbbra sem tudják eladni mézkészletüket a hazai méhészetek, az Európai Unión kívülről érkező dömping miatt túlkínálat van a tagállamokban. Ráadásul hiába nőttek a költségeik, a telített piac miatt nem tudják érvényesíteni az inflációt az árakban. Akinek van tartaléka, kivár, közben pedig a korábbinál többen próbálják közvetlenül a fogyasztóknak eladni a mézüket. A Tehetsz méh többet! program támogatói ezért kiemelten népszerűsítik a hazai termelői méz vásárlását, amivel nemcsak a magyar méhészek munkáját lehet támogatni, hanem az egész magyar agrárgazdaságot. Ha a méhészek feladják, nem lesznek méhek, amelyek beporozzák a növényeket, ami veszélybe sodorja az élelmiszer-termelést.
Célt értek a magyar erőfeszítések, hazánk kezdeményezésére az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát – közölte Nagy István tárcavezető.
Az Európai Parlament keddi plenáris ülése állásfoglalást fogadott el, amelyben korszerűsítené az egyes, reggeliknél népszerű élelmiszerek – méz, gyümölcslé, lekvár – összetételére, elnevezésére, címkézésére és kiszerelésére vonatkozó, 20 évvel ezelőtt elfogadott jogszabályokat.
Egyéves szünet után, önköltségi ár alatt indult újra a mézfelvásárlás Magyarországon, a termelőktől jellemzően fele annyiért veszik át a mézeket, mint amennyibe az előállítás kerül. Ezért egyre többen piacokon, közvetlenül próbálják eladni a termékeiket, egymás ára alá ajánlva. A Tehetsz méh többet! program méhészei szerint az egyetlen megoldás a mézek minőségének szigorú, uniós szintű ellenőrzése lenne, a piacot elborító, olcsó hamis mézek miatt ugyanis hamarosan hobbiméhészetekre redukálódhat a jelenleg több mint húszezer család megélhetését biztosító hazai ágazat. Az európai uniós gazdálkodó szervezetek előrejelzése szerint 2030-ra ötmillió méhcsalád fog elpusztulni, és a méhészek kétharmada kénytelen lesz feladni. Pedig a beporzók globális pusztulása már jelenleg is évente mintegy ötszázezer korai halálesettel függ össze.