A friss előrejelzések szerint 2026-ban a mézfogyasztók egyre tudatosabbá válnak: már nem elég, hogy „finom a méz”, fontos, honnan származik, milyen virágokból készült, és ki gyűjtötte. A fogyasztók ma már nemcsak ízt választanak, hanem értékrendet is. De vajon felkészültek-e erre a magyar méhészek és kistermelők?
A méz szerepe az elmúlt években látványosan átalakult. Már nem csupán egy természetes édesítőszer, amely a reggeli teába vagy a pirítósra kerül, hanem egyre inkább tudatos választás, gasztronómiai élmény és életmódbeli döntés. A BeoBee Mézmanufaktúra alapítója is azt jósolja, hogy 2026-ban új szintre lép a mézfogyasztás: a fogyasztók nyitottabbak, kíváncsibbak, és szívesen fedezik fel a mézek sokszínű világát. Méztrendek nyomában.
2022-től 2024 végéig állt a nagybani mézpiac, lényegében nem történtek eladások, idén végre elkezdett megmozdulni, de a felvásárlási árak még mindig a tíz évvel ezelőtti szinten vannak – mondta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Békés vármegyei szaktanácsadója kedden az MTI-nek.
A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítása a mézről szóló 2001/110/EK tanácsi irányelv, a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló 2001/112/EK tanácsi irányelv, az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről szóló 2001/113/EK tanácsi irányelv, valamint az egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejekről szóló 2001/114/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2024. május 14-i (EU) 2024/1438 európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogba való átültetését valósítja meg.
A 2025-ös év a magyar méhészek számára minden korábbinál nagyobb próbatételnek bizonyult. Tavasszal az országos méhállomány 30–40 százaléka elpusztult, a nyári aszály és a nektárhiány pedig tovább nehezítette a termelést. A szolnoki Gujka Méhészet mégis eredményes évet zárt: nemzetközi és hazai díjak sorát nyerte el, miközben folyamatosan fejleszti termékeit és edukálja a vásárlókat – írja a HelloVidék.
A méz bizalmi termék. A vásárlók egyre kíváncsibbak arra, honnan származik, milyen virágból készült, miben különleges és nem utolsó sorban arra is, hogy valóban azt a terméket kapják-e, amit a címkén olvasnak.
Borús képet festett a kaposvári méhésztalálkozó a magyar méhészet helyzetéről. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter, arról számolt be, hogy az infláció három év alatt megduplázódott, miközben a méz nagybani ára megfeleződött, így az ágazat jövedelemtermelő képessége történelmi mélypontra került. „Soha nem volt még ilyen helyzet, a nehézségek duplán érzékelhetőek” – mondta előadásában a kaposvári méhésztalálkozón – mutat rá az InfoStart.
Megérkezett a hideg és vele együtt a köhögős-torokfájós időszak, amikor mézzel is próbáljuk gyógyítani magunkat. De mi van akkor, ha az, ami az üvegben van, nem igazi méz?
A méhészek tevékenysége teszi élhetővé és fenntarthatóvá a környezetünket. Magyarországon 1,2 millió méhcsaládot tartunk számon és csaknem 13 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre. Ez a szám nálunk az egyik legmagasabb a világon.
Következetes munkával el kell érni, hogy a jövőben minél több magyar honfitársunknállegyen az egészséges táplálkozás szerves része a méz. Az
„A hazai termelői méz igazi érték” – vallja Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. A méhészettel is foglalkozó szakemberrel a magyar mézkülönlegességekről, a hazai mézfogyasztásról, kampányról és edukációról, továbbá a hazai méhészet mai helyzetéről beszélgettünk.
2014-től a koronavírus járvány beköszöntéig nem volt drasztikus változás a méz árak tekintetében Magyarországon, a járvány kitörése után azonban már érdekes számokat mutatnak a grafikonok. Az elmúlt 2-3 évben ugyanis döbbenetes mértékben megváltozott a méz ára itthon. Míg 2022-ben a felvásárlási ára 1412 forint volt kilogrammonként, addig a tavalyi évben ez drasztikusan visszaesett, és átlagosan mindössze 927 forint volt ez az ár.
Az Európai Parlament (EP) elfogadta a „reggeli irányelvek” módosítását – közölte az EP.
Kedvező lehet az idei akácszezon a hazai méhészeknek, azonban az Európai Unióba beáramló kínai – zömében hamisított – méz miatt kialakult, tartósan alacsony felvásárlási árak következtében több nagy hazai méztermelő vállalkozás szűntetheti be tevékenységét – jelentette ki az Agroinform.hu-nak adott interjúban Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.
Nem az ukrán, hanem az európainál jóval olcsóbb kínai méz európai behozatala jelenti az igazi problémát a magyar méhészek számára.
Az Amerikai Egyesült Államok területén az 1990-es évek óta csökken a megtermelt méz mennyisége, ezért a kutatók egy új vizsgálattal igyekeztek megválaszolni a fontos kérdést.
Hétfő este megjelent egy új kormányhatározat a Magyar Közlönyben, ami lehetővé teszi, hogy ismét importálják az ukrán mézet Magyarországra. A döntés érdekessége abban rejlik, hogy az ukrán méz európai beáramlása ellen többször kikelt a hazai méhésztársadalom.
Olyan új módszert dolgoztak ki a mézhamisítás hatékonyabb kiszűrésére, ami kevesebb előkészítést és vegyszert igényel.
Új forgalmazási előírásokról állapodott meg az EU a mézre, a gyümölcslevekre, a lekvárokra és a tejre vonatkozóan, hogy „biztosítsa ezek szabad mozgását a belső piacon” és „segítse a fogyasztókat a tájékozott választásban”.
Továbbra sem tudják eladni mézkészletüket a hazai méhészetek, az Európai Unión kívülről érkező dömping miatt túlkínálat van a tagállamokban. Ráadásul hiába nőttek a költségeik, a telített piac miatt nem tudják érvényesíteni az inflációt az árakban. Akinek van tartaléka, kivár, közben pedig a korábbinál többen próbálják közvetlenül a fogyasztóknak eladni a mézüket. A Tehetsz méh többet! program támogatói ezért kiemelten népszerűsítik a hazai termelői méz vásárlását, amivel nemcsak a magyar méhészek munkáját lehet támogatni, hanem az egész magyar agrárgazdaságot. Ha a méhészek feladják, nem lesznek méhek, amelyek beporozzák a növényeket, ami veszélybe sodorja az élelmiszer-termelést.
Célt értek a magyar erőfeszítések, hazánk kezdeményezésére az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát – közölte Nagy István tárcavezető.
Az Európai Parlament keddi plenáris ülése állásfoglalást fogadott el, amelyben korszerűsítené az egyes, reggeliknél népszerű élelmiszerek – méz, gyümölcslé, lekvár – összetételére, elnevezésére, címkézésére és kiszerelésére vonatkozó, 20 évvel ezelőtt elfogadott jogszabályokat.
Egyéves szünet után, önköltségi ár alatt indult újra a mézfelvásárlás Magyarországon, a termelőktől jellemzően fele annyiért veszik át a mézeket, mint amennyibe az előállítás kerül. Ezért egyre többen piacokon, közvetlenül próbálják eladni a termékeiket, egymás ára alá ajánlva. A Tehetsz méh többet! program méhészei szerint az egyetlen megoldás a mézek minőségének szigorú, uniós szintű ellenőrzése lenne, a piacot elborító, olcsó hamis mézek miatt ugyanis hamarosan hobbiméhészetekre redukálódhat a jelenleg több mint húszezer család megélhetését biztosító hazai ágazat. Az európai uniós gazdálkodó szervezetek előrejelzése szerint 2030-ra ötmillió méhcsalád fog elpusztulni, és a méhészek kétharmada kénytelen lesz feladni. Pedig a beporzók globális pusztulása már jelenleg is évente mintegy ötszázezer korai halálesettel függ össze.