A friss előrejelzések szerint 2026-ban a mézfogyasztók egyre tudatosabbá válnak: már nem elég, hogy „finom a méz”, fontos, honnan származik, milyen virágokból készült, és ki gyűjtötte. A fogyasztók ma már nemcsak ízt választanak, hanem értékrendet is. De vajon felkészültek-e erre a magyar méhészek és kistermelők?
A méz szerepe az elmúlt években látványosan átalakult. Már nem csupán egy természetes édesítőszer, amely a reggeli teába vagy a pirítósra kerül, hanem egyre inkább tudatos választás, gasztronómiai élmény és életmódbeli döntés. A BeoBee Mézmanufaktúra alapítója is azt jósolja, hogy 2026-ban új szintre lép a mézfogyasztás: a fogyasztók nyitottabbak, kíváncsibbak, és szívesen fedezik fel a mézek sokszínű világát. Méztrendek nyomában.
2022-től 2024 végéig állt a nagybani mézpiac, lényegében nem történtek eladások, idén végre elkezdett megmozdulni, de a felvásárlási árak még mindig a tíz évvel ezelőtti szinten vannak – mondta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Békés vármegyei szaktanácsadója kedden az MTI-nek.
A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítása a mézről szóló 2001/110/EK tanácsi irányelv, a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló 2001/112/EK tanácsi irányelv, az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről szóló 2001/113/EK tanácsi irányelv, valamint az egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejekről szóló 2001/114/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2024. május 14-i (EU) 2024/1438 európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogba való átültetését valósítja meg.
A 2025-ös év a magyar méhészek számára minden korábbinál nagyobb próbatételnek bizonyult. Tavasszal az országos méhállomány 30–40 százaléka elpusztult, a nyári aszály és a nektárhiány pedig tovább nehezítette a termelést. A szolnoki Gujka Méhészet mégis eredményes évet zárt: nemzetközi és hazai díjak sorát nyerte el, miközben folyamatosan fejleszti termékeit és edukálja a vásárlókat – írja a HelloVidék.
A méz bizalmi termék. A vásárlók egyre kíváncsibbak arra, honnan származik, milyen virágból készült, miben különleges és nem utolsó sorban arra is, hogy valóban azt a terméket kapják-e, amit a címkén olvasnak.
Borús képet festett a kaposvári méhésztalálkozó a magyar méhészet helyzetéről. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter, arról számolt be, hogy az infláció három év alatt megduplázódott, miközben a méz nagybani ára megfeleződött, így az ágazat jövedelemtermelő képessége történelmi mélypontra került. „Soha nem volt még ilyen helyzet, a nehézségek duplán érzékelhetőek” – mondta előadásában a kaposvári méhésztalálkozón – mutat rá az InfoStart.
Megérkezett a hideg és vele együtt a köhögős-torokfájós időszak, amikor mézzel is próbáljuk gyógyítani magunkat. De mi van akkor, ha az, ami az üvegben van, nem igazi méz?
A méhészek tevékenysége teszi élhetővé és fenntarthatóvá a környezetünket. Magyarországon 1,2 millió méhcsaládot tartunk számon és csaknem 13 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre. Ez a szám nálunk az egyik legmagasabb a világon.
Következetes munkával el kell érni, hogy a jövőben minél több magyar honfitársunknállegyen az egészséges táplálkozás szerves része a méz. Az