A magyar bor páratlan nemzeti kincs, amelyre az egész ország büszke lehet – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a 44. Országos Borverseny díjkiosztóján.
A klímaváltozás és a növényvédelmi szigorítások közepette egyre több szőlészet keresi a kiutat a fenntartható borászat felé. A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete a Varga Pincészettel közösen olyan ellenálló szőlőfajtákat nemesített, amelyek nemcsak a betegségekkel, de az éghajlati szélsőségekkel is sikeresen dacolnak. A cél: kevesebb vegyszer, jobb bor, kisebb ökológiai lábnyom.
Az Európai Bizottság intézkedéseket javasol az európai borágazat versenyképességének, ellenálló képességének javítására, hogy – mint írták – az ágazat létfontosságú gazdasági erő maradjon az elkövetkező évtizedekben.
A magyar borászat jövője a jelenlegi fejlesztések függvényében formálódik, a termelőknek alkalmazkodniuk kell a piaci változásokhoz és a fiatal fogyasztók igényeihez. Az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a hagyományok megőrzése mellett fontos az innováció, például új csomagolóanyagok és termékek bevezetése, amelyek figyelembe veszik a modern vásárlók elvárásait. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem korszerű struktúrája és szakértői bázisa támogatja a borászat fejlődését, lehetőséget teremtve a piacképes innovációk megvalósítására.
A 2024-es év a magyar szőlészet és borászat számára nehéz időszak volt. Az országos borszőlő-termőterület tovább zsugorodott, és a termés is hosszú idő után az egyik legalacsonyabb lett. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) adatai szerint Magyarországon 58 249 hektáron termesztettek borszőlőt, ami 987 hektáros csökkenést jelent egy év alatt – írja a VG.
A belföldi fogyasztási trendek azt mutatják, hogy a fehérborok iránti kereslet növekszik, míg a vörösborfogyasztás csökken. Az egy főre jutó borfogyasztás 2023-ra 18,7 literre esett vissza, míg 2021-ben még 20,7 liter volt.
A magyar borászat továbbra is a hazai agrárium egyik legfontosabb pillére, melyet a kormány célzott támogatásokkal segít, hogy erősítse versenyképességét és nemzetközi elismertségét – mondta Nagy István agrárminiszter szombaton, Somlójenőn, a Somlói Juhfark Ünnepen.
Az Agrárminisztérium számos fejlesztési- és beruházási programjai által a magyar borászat minőségében- és technológiai hátterében is nagymértékben fejlődött
A 2023-as borászszezon rendkívül különleges volt Magyarországon, amelyet az aszály és a forró, napos nyári hónapok határoztak meg. Borászok szerint az idei évjárat ugyan mennyiségben kisebb termést hozott, de a minőség szempontjából kiemelkedő lehet, ha a megfelelő szakértelemmel kezelik a szőlőt – írja az Agrárszektor.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) szakmaközi ügyekért felelős alelnöke, Varga Máté a legutóbbi InfoRádióban tett nyilatkozata alapján idén már július végén elkezdődhet a szőlőszüret Magyarországon. Ez különösen a korai érésű csabagyöngye és Irsai Olivér fajtákra vonatkozik, amelyeket általában csak augusztus közepén szoktak betakarítani. Az extrém hőhullámok előrébb hozták a szüret kezdetét, ami jelentős kihívások elé állítja a hazai borászokat.