A sütőipari termékek piacát az alapanyag- és energiaárak növekedése, valamint az egyre tudatosabbá váló, árérzékeny fogyasztók határozzák meg, előtérbe kerülnek a megfizethetőbb alaptermékek és a kisebb kiszerelések. A márkák fejlesztési stratégiájának fókuszában az egészséges és funkcionális termékek állnak. A piac legnagyobb képviselőit eredményeikről, terveikről kérdeztük.
Napjainkban eljutottunk odáig, hogy a vásárló – elsősorban élelmiszer-ipari, vagy vegyipari termékek esetén – nem igazán lehet tisztában azzal, hogy amit megvett, az milyen összetevőket tartalmaz, azok honnan származnak, illetve, hogy a boltokban kapható terméket hol állították elő. A felsorolt kérdésekben a tisztánlátást segítheti az a csomagolásokra nyomtatott QR-kód, amelynek beolvasásán keresztül elérhető a termék információs oldala. Ennek a lehetőségnek megvalósulása magyar fejlesztők munkája, és használata – vélhetően rövidesen – széles körben fog elterjedni a forgalmazott termékek területén.
A Product Broker digitális eszközei segítik a dietetikusokat személyre szabott tanácsadásban, oktatásban és szakmai együttműködésekben.
Bár a húsok és tejtermékek rendszeres részét képezik a magyarok étrendjének, a legtöbben nincsenek tisztában azzal, mekkora mennyiségű fehérje bevitelére lenne szükségük. A Danone Magyarország megbízásából készült* országos felmérés szerint a felnőttek fele bizonytalan abban, hogy elegendő fehérjét fogyaszt-e.
A digitalizáció már nem opció, hanem kulcs versenyképességhez!
Szeptember 29-e, azaz az élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napja jó alkalom ez arra, hogy megnézzük, hogyan állnak a magyar háztartások ezen a téren. A téma kapcsán az LG szakértői adnak tippeket arra, hogy miként csökkenthető még inkább a szemétbe kerülő ételek mennyisége, amivel nem csak a pénztárcánknak, hanem a környezetnek is jót teszünk.
Ismerje meg, hogyan segíti a digitális termékútlevél az élelmiszeripar átláthatóságát, a fogyasztói bizalmat és a jogszabályi megfelelést.
Egészséges, fenntartható és megfizethető alapanyagokat, élelmiszereket szeretnének a fogyasztók vásárolni, de ez egyre nehezebben valósítható meg. Habár sokan figyelnek a tudatosságra, valamint egyre többen veszik figyelembe az egészségügyi és környezeti hatásokat, mindennél erősebb szemponttá vált az ár-érték arány (a megkérdezettek 51%-a ügyel erre). A változó fogyasztói igények új irányokat jelölnek ki a globális élelmiszeripar szereplői számára – derül ki a PwC Voice of the Consumer felméréséből
Az étkezés nemcsak testünk megfelelő működésének alapja, hanem kritikus szerepe van lelki és szellemi egészégünkben, illetve immunrendszerünk hatékony működésében is. Azt gondolhatnánk, hogy ezzel sokan tisztában vannak, hiszen az elmúlt években cikkek, podcast előadások, videós tartalmak sora foglalkozott az egészséges étkezés jellemzőivel, bemutatva a legújabb tudományos eredményeket is. Ezzel szemben a valóság sajnos más mutat. Csupán a magyar lakosság negyedét sorolhatjuk az egészségesen és tudatosan étkezők csoportjába, másik egyharmad számára pedig szinte semmilyen fontossággal nem bír az egészséges táplálkozás – tárta fel az Impetus Research reprezentatív éTREND 2025. kutatása.*
Hogyan lehet kiszámítani egy húskészítmény hústartalmát? Milyen jelöléseket találunk a termékeken a hús mennyiségére vonatkozóan? Milyen szabályozás teszi lehetővé az egységes és ellenőrizhető hústartalom-meghatározást? Mennyire fontos a magyar eredet a húsféléknél és a feldolgozott húsoknál? Újra jelentkezik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Mecenatúra (MEC_24) programjának támogatásával létrejött – új, tudományos alapokon nyugvó ismeretterjesztő sorozata, a „MA TE mit eszel?”. A legújabb adásban ezúttal a húskészítményekkel, valamint a hústartalommal foglalkozunk.