Bár az állati eredetű termékek kockázatait jól ismerjük, a növényi alapú élelmiszerek esetében még jelentős tudáshiány tapasztalható, ami akár súlyos megbetegedésekhez is vezethet.
A csomagolóanyagokból történő kioldódás és a drasztikusan változó szabályozási környezet 2026-ra a gyártók és a vizsgáló laboratóriumok egyik legfontosabb kihívásává vált. Az „örök vegyi anyagok” (PFAS) kivezetése és az ezzel járó technológiai váltás alapjaiban forgatja fel a csomagolóanyag-gyártást. Az élelmiszer-biztonság szavatolása 2026-ban naprakész szabályozási ismereteket és komplex szakmai ellenőrzést igényel.
Németországban a bio kategóriát már a diszkontláncok uralják, ami arra készteti a szaküzleteket, hogy újragondolják megkülönböztető stratégiájukat. A berlini Bio Company üzlet jól példázza, mi módon alakul át a bio-kiskereskedelem akkor, amikor az ár és a tanúsítvány már nem biztosít elegendő versenyelőnyt.
A hulladék nem tűnik el attól, hogy kidobjuk, hanem a lerakókban évtizedeken át bomlik, és közben hat a környezetre. Miközben szelektíven gyűjtünk és egyre többet hallunk a körforgásos gazdaságról, a valóság az, hogy a hulladék jelentős része még mindig lerakókban végzi. De mit jelent ez valójában, és mi történik azzal, amit egyszerűen kidobunk?
A cikkben felvetett kérdések a Mastercard ESG Summit 2026. május 20-i szakmai programjában is kiemelt figyelmet kapnak.
Az Európai Unió évente több mint 2,2 milliárd tonna hulladékot termel, az elektronikai hulladék mennyisége pedig világszerte már 60 millió tonna fölé emelkedett. A körforgásos gazdaság egyik legnagyobb akadálya, hogy amikor egy termék kikerül a használatból, az információk is eltűnnek: nem tudjuk pontosan, miből készült, hogyan javítható vagy hogyan lehetne újrahasznosítani. A digitális termékútlevél célja, hogy a termékekhez kapcsolódó adatok végigkísérjék azok teljes életútját – a gyártástól egészen a hulladékfeldolgozásig. A Körkörös.hu utánajárt, mit jelent ez a gyakorlatban.
2035-re 3,1 billió dolláros új piac formálódik az élelmiszeriparban, ahol a növekedés döntő része nem a többletfogyasztásból, hanem a szerkezeti átalakulásokból, a technológiai innovációkból és az egészségtudatos vásárlói elvárásokból fakad. A PwC Strategy& legújabb Future of Food 2.0 című tanulmánya szerint ez a lendület a termesztéstől a kereskedelemig minden szereplőnek új irányokat jelöl ki. Stabil gazdasági feltételek és célzott támogatás nélkül viszont nehezen ugorják meg az átállást a klíma- és költségkockázatoknak leginkább kitett mezőgazdasági termelők.
A digitális termékútlevél nem azonos egy QR-kóddal. Teljes nyomon követhetőséget és üzleti előnyt nyújthat, emellett szorosabbra fűzheti a kapcsolatot a fogyasztóval.
A fejlesztés lényege az integráció: egyetlen rendszerben látni mindent, ami a gazdaságban és a feldolgozás során történik.
Átláthatóbbá teheti az élelmiszerek útját a termelőktől a fogyasztókig a SeaCon Europe technológiai fejlesztése, a Digitális Termékútlevél Platform (DTP) – közölte a társaság az MTI-vel.
Egyre fontosabbak a saját márkás termékek Európa-szerte a vásárlók számára, ma már nem pusztán az olcsóbb megoldást jelentik, hanem a tudatos választást azok számára, akik a lehető legalacsonyabb áron szeretnének vásárolni, anélkül, hogy engednének a minőségből. A nyugat-európai piacokon az élelmiszer-forgalom 42 százaléka ma már saját márkás, itthon, a Kifli.hu-nál pedig a rendelések csaknem kétharmadában szerepel legalább egy ilyen termék.