Lezárult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) irányításával március elejétől egészen húsvétig zajló országos tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés. Az akció fókuszában a húsvéthoz és a tavaszi szezonhoz kapcsolódó termékek és célterületek álltak. A Nébih, valamint a kormány- és járási hivatalok szakemberei által elvégzett 935 ellenőrzés többségében jó eredményt hozott.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tájékoztató füzetet adott ki az élelmiszerek, illetve étrend-kiegészítők reklámozása során alkalmazható egészségre, tápanyag-összetételre és gyógyhatásra vonatkozó állítások szabályairól. Ezen szabályrendszer összetett, hazai és Európai Uniós szinten is tartalmaz előírásokat a kereskedelmi kommunikáció kereteire. A nemzeti versenyhatóság célja, hogy az útmutatóval részletesen, konkrét példák segítségével nyújtson támpontot a jogkövetésre törekvő vállalkozások számára és egyúttal védje a magyar fogyasztókat.
Egy könnyű, zöldségekben gazdag fogás vagy egy szaftos, zsíros étel körettel? A legtöbbünk fejben tudja, mit kellene ennie, de az azonnali élvezet miatt az utóbbi felé nyúl a villájával. Csak minden második magyar szerint finom az egészséges étel – derül ki a TV Paprika friss, reprezentatív kutatásából*, amelyet az egészség világnapja (április 7.) alkalmából tettek közzé. A felmérésből kiderül, hogy nem a tudásunkkal van gond. Sőt. Fejben kifejezetten jól állunk: nem attól tartunk valamit egészségesnek, hogy kevés benne a kalória vagy a zsír, hanem ha természetes.
Mesterséges intelligencia megoldásokat a magyar cégek mintegy ötöde alkalmaz, egy részük már a marketing tevékenység során is, miközben a podcastfogyasztás aránya három év alatt 40%-ról 66%-ra nőtt – derült ki az ÖRT és az NMHH közös workshopján bemutatott hatósági kutatásokból. A számok egyértelműen jelzik: a reklámpiac gyors átalakuláson megy keresztül, ahol a technológiai fejlődés és az új tartalomfogyasztási szokások egyszerre formálják a márkák lehetőségeit.
Bár az állati eredetű termékek kockázatait jól ismerjük, a növényi alapú élelmiszerek esetében még jelentős tudáshiány tapasztalható, ami akár súlyos megbetegedésekhez is vezethet.
A csomagolóanyagokból történő kioldódás és a drasztikusan változó szabályozási környezet 2026-ra a gyártók és a vizsgáló laboratóriumok egyik legfontosabb kihívásává vált. Az „örök vegyi anyagok” (PFAS) kivezetése és az ezzel járó technológiai váltás alapjaiban forgatja fel a csomagolóanyag-gyártást. Az élelmiszer-biztonság szavatolása 2026-ban naprakész szabályozási ismereteket és komplex szakmai ellenőrzést igényel.
Németországban a bio kategóriát már a diszkontláncok uralják, ami arra készteti a szaküzleteket, hogy újragondolják megkülönböztető stratégiájukat. A berlini Bio Company üzlet jól példázza, mi módon alakul át a bio-kiskereskedelem akkor, amikor az ár és a tanúsítvány már nem biztosít elegendő versenyelőnyt.
A hulladék nem tűnik el attól, hogy kidobjuk, hanem a lerakókban évtizedeken át bomlik, és közben hat a környezetre. Miközben szelektíven gyűjtünk és egyre többet hallunk a körforgásos gazdaságról, a valóság az, hogy a hulladék jelentős része még mindig lerakókban végzi. De mit jelent ez valójában, és mi történik azzal, amit egyszerűen kidobunk?
A cikkben felvetett kérdések a Mastercard ESG Summit 2026. május 20-i szakmai programjában is kiemelt figyelmet kapnak.
Az Európai Unió évente több mint 2,2 milliárd tonna hulladékot termel, az elektronikai hulladék mennyisége pedig világszerte már 60 millió tonna fölé emelkedett. A körforgásos gazdaság egyik legnagyobb akadálya, hogy amikor egy termék kikerül a használatból, az információk is eltűnnek: nem tudjuk pontosan, miből készült, hogyan javítható vagy hogyan lehetne újrahasznosítani. A digitális termékútlevél célja, hogy a termékekhez kapcsolódó adatok végigkísérjék azok teljes életútját – a gyártástól egészen a hulladékfeldolgozásig. A Körkörös.hu utánajárt, mit jelent ez a gyakorlatban.
2035-re 3,1 billió dolláros új piac formálódik az élelmiszeriparban, ahol a növekedés döntő része nem a többletfogyasztásból, hanem a szerkezeti átalakulásokból, a technológiai innovációkból és az egészségtudatos vásárlói elvárásokból fakad. A PwC Strategy& legújabb Future of Food 2.0 című tanulmánya szerint ez a lendület a termesztéstől a kereskedelemig minden szereplőnek új irányokat jelöl ki. Stabil gazdasági feltételek és célzott támogatás nélkül viszont nehezen ugorják meg az átállást a klíma- és költségkockázatoknak leginkább kitett mezőgazdasági termelők.