Az étkezéshez fűződő viszony az elmúlt években látványosan átalakult, a fogyasztók egyre körültekintőbben döntenek arról, mi kerül a kosarukba. A Kifli.hu saját értékesítési adatai, vásárlói mintázatai és nemzetközi trendfigyelései alapján azonosította azt az öt irányt, amely 2026-ban meghatározó lesz a hazai élelmiszerfogyasztásban.
Digitális nyomon követhetőség
2026. január 1-jétől tovább szigorodtak az energiaitalok forgalmazásának feltételei Magyarországon. Az agrárminiszter rendeletmódosítása értelmében kizárólag olyan termék hozható kereskedelmi forgalomba, amelynek csomagolásán a fő látómezőben, jól láthatóan és egyértelműen szerepel az „energiaital” felirat.
A fogyasztói igények meghatározó szerepet játszanak az élelmiszeripar változásában és az élelmiszerek fejlesztésének irányában, tehát abban, hogy végül mi is kerül az asztalokra. A vásárlók nem csupán biztonságos és tápláló élelmiszereket szeretnének, hanem olyan termékeket is, amelyek megjelenésükben vonzóak, könnyen hozzáférhetők és hosszú ideig megőrzik minőségüket. Ezek a gyakran egymásnak ellentmondó elvárások jelentős mértékben befolyásolják az alkalmazott technológiákat, valamint az adalékanyagok és tartósítási eljárások használatát.
Az anyaföldtől a bolton át a spájzig nyomon követhető az élelmiszer
útja. Évekkel a vásárlás után is új információt lehet megtudni sokféle
termékről. Ilyen előnyökkel járna, ha elterjedne a digitális termékútlevél.
A 2025-ös év a magyar szőlő–bor ágazatban nem egyszerűen nehéz szezonként marad meg, hanem figyelmeztetésként is: miközben a klímakockázatok (elsősorban az aszály) egyre kiszámíthatatlanabbá teszik a termelést, a növényegészségügyi fenyegetések közül az aranyszínű sárgaság fitoplazma olyan mértéket öltött, amely már a teljes ágazat működőképességét érintheti. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szőlészeti szereplői szerint a védekezés ma már nem opcionális – hanem a fennmaradás egyik alapfeltétele – írja az Agrárszektor.
2022-től 2024 végéig állt a nagybani mézpiac, lényegében nem történtek eladások, idén végre elkezdett megmozdulni, de a felvásárlási árak még mindig a tíz évvel ezelőtti szinten vannak – mondta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Békés vármegyei szaktanácsadója kedden az MTI-nek.
Előzetes politikai megállapodás született az Európai Tanács és az Európai Parlament között az úgynevezett új genomikai technikák (NGT) uniós szabályozásáról. A döntés jelentős fordulatot hozhat a génszerkesztett növények piaci megjelenésében: bizonyos – kis mértékben módosított – fajták a jövőben jelölés nélkül is megjelenhetnek az élelmiszerboltokban, ha a jogszabály formálisan is hatályba lép – írja a vg.hu.
Egy merész és ígéretes technológiai újítás érkezett Dél-Indiából, amely alapjaiban változtathatja meg a friss zöldségek tárolásáról alkotott képünket. A India egyik mezőgazdasági központjában, a Karnataka államban dolgozó kutatók olyan intelligens tárolórendszert hoztak létre, amely 45–60 napig képes megőrizni az érett paradicsom eredeti minőségét – mindezt speciális fény- és hangkezeléssel.
A borfogyasztás visszaesése túlkínálathoz és jövedelmezőségi nehézségekhez vezet, és miközben a borászatok költségei folyamatosan emelkednek, az árak nem követik ezt a trendet. A jövő sikere a bor kulturális értékként való újrapozicionálása és a fogyasztás élményként történő bemutatása lehet. Az alkalmazkodás a fogyasztói szokások változásaihoz elkerülhetetlen, de az identitás feladása hosszú távon zsákutcába vezethet – vélik borász beszélgetőpartnereink, akiket a klímaváltozás hatásairól és a no/low borokról is kérdeztünk.